JURCSIK Károly

#2047
építész, (Pécs, 1928. január 21. - )

,

1946-1948: Pécsi Jogtudományi Egyetem, és Pécsi Képzőművészeti Szabadegyetem. 1948-1952.: Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar. 1950-1952: a Budapesti Műszaki Egyetem szabadkézi rajzi, ill. építészettörténeti tanszékén demonstrátor. 1952-1965 között a Budapesti Műszaki Egyetem középülettervezési tanszékén tanársegéd, majd adjunktus. 1954-től tagja a Magyar Építészek Szövetségének, 1961-től vezetőségi tag. 1964, 1972: Ybl-díj; 1971: Építőipar Kiváló Dolgozója; 1979: Munka Érdemrend ezüst fokozata; 1980: Állami Díj; 1981: Szófiai Biennálé kiállítási díj; 1992: Magyar Művészetért díj; 1992: Az Év Lakóháza díj; 1993: Kossuth-díj; 1993: a Magyar Művészeti Akadémia tagja; 1996: Kotsis Iván-emlékérem; 1996: Csonka Pál-emlékérem; 1996: Győr Város ezüst emlékérme. 1964: a Magyar Építészek Szövetsége-RIBA csereakció keretében egy évig a Londoni Városi Tanács építészeti hivatalában tervező. 1965-1970 között az ÉVM LAKÓTERV-nél beosztott tervező, majd csoportvezető, 1971-1973-ig igazgatóhelyettes főépítész. 1966-1971-ben a Magyar Iparművészeti Főiskola Belsőépítészeti Tanszékén tanít félállásban középülettervezést. 1979-ben Győrbe költözik, és a GYŐRITERV-nél dolgozik. 1968-1986 között a Magyar Építészek Szövetsége Mesteriskolájában tanít. 1981-1992-ben a soproni LŐVÉR-PLAN Kisszövetkezet tagja és tervezője. 1981-1985-ben A Magyar Építőművészet szerkesztőbizottságának tagja. 1985-1986-ban a Magántervezés c. lap szerkesztője. 1986-ban a Győr-Moson-Sopron megyei Tanácsi Tervező Vállalat főépítésze. 1985-től Budapesti Műszaki Egyetem címzetes egyetemi tanára. 1988-tól a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola címzetes tanára. 1991-ben megalapította feleségével a Jurcsik és Jahoda Iparművészeti Kft.-t. Oktatási tevékenysége miatt csak viszonylag későn kapcsolódott be a gyakorlati tervezésbe, így az 50-es, ill. a 60-as évek első felében csak tervpályázatokon vett részt. 1964-ben egyike azoknak a magyar építészeknek, akik Goldfinger Ernő kezdeményezésére Londonban dolgozhattak egy évet. Itt ismerkedett meg a paneltechnikával, még a magyarországi panelkorszak előtt. Visszatérve Magyarországra az ÉVM LAKÓTERV-nél helyezkedett el, ahol kezdetben egyedi épületeket tervezett, majd a kispaneles és vázpaneles épületek tervezését végezte, ill. irányította. E munkáját a GYŐRITERV-nél is folytatta, ahol a még Pesten elkezdett Gazdagréti lakótelep továbbtervezése volt a feladata. Ennek kapcsán megpróbálta a panelt megszelídíteni, korszerű beépítési formákkal, gazdaságos alaprajzokkal, a panelházak családiház léptékű és kialakítású megformálásával (magastetők, faerkélyek stb.). A LŐVÉR-PLAN-nál kezd foglalkozni műemléki és rehabilitációs tervezéssel, Győrben több műmléki helyreállítása valósult meg. 1995-től a pannonhalmi apátság helyreállítási munkálataiban vesz részt.

Legfontosabb megvalósult épületei . 

  • 1961: Uszoda és fürdő, Kecel

  • 1967: Vegyes rendeltetésű irodaházak, Szekszárd

  • 1968: Művelődési Ház, Orgovány [Varga Leventével]

  • 1969: Áruház, Szekszárd

  • 1970: Budafoki Áruház

  • 1971: Irodaház, Szekszárd [Varga Leventével]

  • 1971-1976: Kispaneles iskolák, óvodák és bölcsődék Budapest, Óbuda

  • 1972: Lakó- és irodaház, Budapest, XX. ker. Csarnok tér 1-3

  • 1974: Művelődési Ház, Szakmár

  • 1974-1979: Vázpaneles építési rendszerű iskolák, óvodák, bölcsődék, egyéb kommunális épületek, Budapest

  • 1975: Művelődési Ház, Pánd

  • 1976: AGROBER irodaház, Budapest, Óbuda

  • 1977: Művelődési Ház, Szalkszentmárton

  • 1982: Paneles garzonházak, Budapest-Gazdagrét, Győr

  • 1984: Vendéglátóipari Kollégium és oktatási épület, Sopron; Erdei Szociális Otthon, Tatabánya

  • 1985: Szent Imre úti Egészségügyi Iskola és Kollégium, Győr

  • 1986: Irodaház-egészségház, Szany

  • 1989: Mezőgazdasági iskola kollégiuma, Fertőd

  • 1990: Lakóház, Győr, Újkapu u. 23-25.

  • 1991: Temető és ravatalozó, Öttevény

  • 1992: Lakóház helyreállítása, átalakítása, Győr, Baross u. 33. Brennbergi úti Erdei Iskola Kollégium és Otthonházak, Sopron

  • 1994-1995: Rác-templom és parókia helyreállítása és átalakítása, Győr, Bálint M. u.

  • 1995: Főkönyvtár, Millenniumi kiállítóterem és turistakijárat, Pannonhalma; Virágpiac rendezése és új elárusító pavilonok, Győr

  • 1996: Lakóház és krízisotthon, Győr

  • 1997: A főapátság északkeleti udvarának rekonstrukciója, Pannonhalma.

Válogatott csoportos kiállítások . 

  • 1947 • Képzőművészeti Szabadegyetem zárókiállítása, Pécs

  • 1977 • Iparosított építészet Józsefvárosi Kiállítóterem, Budapest

Irodalom . 

  • ~: Uszoda és fürdő, Kecel, Magyar Építőművészet, 1964/1.

  • ~: OTP középmagas lakóház, Békéscsaba, Magyar Építőművészet, 1970/1.

  • ~: Vegyesrendeltetésű irodaházak, Szekszárd, Főtér, Magyar Építőművészet, 1970/1.

  • ~: Áruház, Budafok, Magyar Építőművészet, 1972/2.

  • ~: Művelődési Ház, Orgovány, Magyar Építőművészet, 1972/3.

  • ~: Áruház, Szekszárd, Magyar Építőművészet, 1972/5.

  • ~: A Főtéri együttes és a Magyar Szocialista Munkáspárt székház, Szekszárd, Magyar Építőművészet, 1974/1.

  • Vámossy F.: Az orgoványi Művelődési Otthon, Művészet, 1975. június 22.

  • ~: AGROBER Irodaház, Magyar Építőművészet, 1980/4.

  • ~: Vegyesrendeltetésű OTP épületek, Budapest, XX. ker., Csarnok tér, Magyar Építőművészet, 1980/5.

  • ~: Lakóház, Budapest, III. ker., Toboz u. 41., Magyar Építőművészet, 1984/6.

  • ~: Lakóház, Pécs, aradi vértanúk útja 24., Magyar Építőművészet, 1985/3.

  • ~: Lakóház, Budapest, XII. ker., Járőr u. 33., Magyar Építőművészet, 1985/3.

  • ~: Páva utcai OTP paneles családi házas lakótelep, Győr-Szabadsághegy, Magyar Építőművészet, 1985/3.

  • ~: Sarokház, Győr, Batthyány tér, Magyar Építőművészet, 1993/2.

  • ~: Bankfiók, Győr, Teleki László u. 8., Magyar Építőművészet, 1993/2.

  • Jurcsik és Jahoda Építészeti és Iparművészeti Kft., Magyar Építőművészet, 1993/2.

  • F. J.: ~. A maga útját járja, Kisalföld, 1993. március 16.

  • ~: Ravatalozó, Öttevény, Magyar Építőművészet, 1995/6.

  • ~, Magyar Építőművészet, 1998/4.

  • ~, Budapest, 1998

  • Bachman Z.: Könyv az építészetről, szerk., Pécs, 1999.

Az adatok az Enciklopédia Kiadó által kiadott Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I-III. köteteinek digitális változatából származnak. A kötetek tartalmát nem frissítjük, csak közreadjuk.

Információk a lexikonról