1951-56: Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar. 1977: Ybl-díj. 1986: Munka Érdemrend ezüst fokozat; 1992: Biharnagybajom község díszpolgára; 1993: Habitat 1993 ENSZ-emlékérem; 1994: Kecel város díszpolgára. 1965-66-ban UNESCO iskolaépítési tanulmányutat tett az NSZK-ban, Hollandiában, Svédországban, Finnországban, Svájcban. 1968-tól a Magyar Építőművészek Szövetsége Nevelési és Sportlétesítmények Bizottság vezetője; 1974-78 között ÁÉTV műszaki igazgatóhelyettese; 1998-tól a Szigligeti Táj- és Településvédő Kör elnöke; 1997-től a Magyar Építőművészek Szövetsége Ellenőrző Bizottság elnöke. 1956-70 között a BVTV műterem- és osztályvezetője volt. 1970-74-ben a Típustervező Intézet irodavezetője, 1978-83-ban főosztályvezetője, majd 1983-90 között főépítésze; 1989-től Mezőhegyes főépítésze; 1990-től a Típustervező Intézet-Eurovia Kft. ügyvezető igazgatója; 2001-től Hajdúnánás város főépítésze. Tervei alapján több budapesti lakó- és középület épült, vidéken főleg nevelési-közösségi központjai épültek. A nevelési-közösségi központok hazai elterjesztője. Az első komplex magyar iskolaépítési kutatás vezetője 1968-70 között. Nevelési-közösségi központokról több dolgozata jelent meg hazai és külföldi lapokban.

Főbb művei .