JEGES Ernő

#2013
festő, grafikus, (Torontálvásárhely, 1898. január 12. - Budapest, 1956. november 12.)

,

1917-1918: Magyar Iparművészeti Főiskola; 1918-1922: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Réti István. 1922-1924: Párizsban dolgozott, bejárt a Julian Akadémiára, Onódi Bélával Barbizonba látogatott. 1931-1934: római ösztöndíjasként Olaszországban élt. 1939: tanulmányúton járt Svédországban. 1918: Ex Libris jeligés pályázat, I. díj; 1921: Szinyei Merse Pál Társaság díja; 1922: Bicskei Művésztelep díja; Szinyei Merse Pál Társaság Nemes Marcell utazási ösztöndíja; 1931: Római ösztöndíj; 1936: Ferenc József festészeti nagydíj; 1940: Balatoni ösztöndíj; Fővárosi Fametszet, I. díj; 1941: Fővárosi vízfestmény, II. díj; Eszterházy történeti díj; 1942: Boldog Margit képpályázat, II. díj; 1943: ENIT pályázat, II. díj; 1948: Őszi Vásár - Bányászati pavilon, I. díj. A szentendrei művésztelep (1926) és a Szentendrei Festők Társaságának (1928) egyik alapító tagjaként éveken keresztül dolgozott a szentendrei művésztelepen. Az 1930-as évek végétől kezdve pedig egyre több megbízásos egyházművészeti munkában vett részt és az ún. Római Iskola egyik elismert képviselőjévé vált (Szt. István, a városalapító, Miskolc; Olasz-magyar kapcsolatok, Pannonhalma; Szent Imre kollégium falfestményei, Budapest). Tervezett plakátokat, csomagolópapír- és bélyegterveket, emellett könyv- és újságillusztrációkat. A Tanácsköztársaság egyik sokat foglalkoztatott plakáttervezője volt, az ő nevéhez fűződik a Nem! Nem! Soha! feliratú plakát (1918). 20-as években induló festészete érintkezik Szőnyi István és a köréje gyűlt művészek nevével fémjelzett neoklasszicizmussal, majd a szentendrei periódusban expresszív kifejezőeszközökkel telített formanyelvet alakított ki. A 30-as években egyre tudatosabban foglalkozott történelmi témákkal, célja a magyar történeti festészet megújítása. A quattro- és a cinquecento kompozíciót használta fel, számos korabeli metszetet, rajzot tanulmányozott át a minél korhűbb ábrázolások kedvéért. Monumentális munkája az 1933-1934-ben készült Bakócz Tamás bevonulása c. olajfestmény, mellyel 1936-ban elnyerte a Székesfőv. Ferenc József festészeti nagydíját. 1938-ban a Velencei Biennálén az olasz állam megvásárolta Tatai táj c. tempera festményét. Életművében meghatározó műfaj a tájkép. Bármerre járt, mindenhol megfestette a környező tájak, városok képét, melyek hátteréül szolgálnak történeti és egyházművészeti kompozícióinak. Többféle grafikai technikával (fametszet, rézkarc) foglalkozott. 1947-ben felmondták szentendrei műtermét. 1945 után tájképek, a főváros ostroma idején és utána készült romképek, néhány történelmi és templomi falképei, plakátjai ismertek. Több templomba készített falfestményt. Emellett múzeumok grafikai ábráit rajzolta.

Mesterei . 

  • Réti István.

Egyéni kiállítások . 

  • 1998 • Szentendrei Képtár, Szentendre (gyűjt., kat.) • Városi Múzeum, Torontálvásárhely • Bucka-Gányó Művésztelep Kiállítóterem, Szabadka (kat.).

Válogatott csoportos kiállítások . 

  • 1948 • VAOSZ kiállítása, Károlyi Képtár

  • 1950 • Magyar grafika, Nemzeti Szalon, Budapest • I. Magyar Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest

  • 1967 • Új szerzemények, Ferenczy Múzeum, Szentendre

  • 1971 • Szentendrei tárlat, Városháza, Szentendre

  • 1977 • A szentendrei művészet 50 éve. I. (rendezés), Ferenczy Múzeum, Szentendre

  • 1979 • A szentendrei Régi Művésztelep jubileumi kiállítása. 1929-1979, Szentendrei Képtár, Szentendre

  • 1981-1982 • Szentendrei művészet. Állandó kiállítás. IV. (rendezés), Szentendrei Képtár, Szentendre

  • 1983 • Római Iskola I., II., Keresztény Múzeum, Esztergom

  • 1988-1989 • A szentendrei művésztelep hatvan éve. 1928-1988, Szentendrei Képtár és Művésztelepi Galéria, Szentendre

  • 1994-1995 • Szentendrei művészet. 1926-1935 között, Szentendrei Képtár, Szentendre.

Köztéri művei . 

  • freskók: Szt. Imre kollégium (1938)

  • Helyőrségi Templom (1940)

  • Szt. Imre kápolna (1941, Balatonfűzfő)

  • római katolikus templom (1942, Deáki, SZL)

  • Bencés Gimnázium díszterme (1943, Pannonhalma)

  • Lisieux-i Szt. Teréz templom (1944, Törökőr)

  • A Központi Papnövelde Szeminárium refektóriuma és folyosói (1946-1947)

  • római katolikus templom (1949, Szentsimon)

  • római katolikus templom (1950, Izbég)

  • Tövis u.-i Kapisztrán Szt. János templom (1950)

  • római katolikus templom (1950, Veszprémvarsány)

  • római katolikus templom (1951, Pomáz)

  • római katolikus templom (1951, Pilisszentlászló)

  • római katolikus templom (1952, Bakonysárkány)

  • római katolikus templom (1953, Nézsa)

  • római katolikus templom (1953, Szigetmonostor)

  • római katolikus templom (1954, Szentbékkála)

  • római katolikus templom (Veszprémvarsány).

Művek közgyűjteményekben . 

  • Fővárosi Képtár, Budapest

  • Ferenczy Múzeum, Szentendre

  • Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest

  • Hadtörténeti Múzeum, Budapest

  • Keresztény Múzeum, Esztergom

  • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

  • Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest

  • Országos Széchenyi Könyvtár, Budapest..

Irodalom . 

  • P. Szűcs J.: ~, Magyar művészet 1919-1945, Budapest, 1985 (szerk.: Kontha S.)

  • Bodonyi E.: (kat., bev. tan., Szentendre, 1998)

  • Bodonyi E.: (kat., bev. tan., Szabadka, 1998).

Az adatok az Enciklopédia Kiadó által kiadott Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I-III. köteteinek digitális változatából származnak. A kötetek tartalmát nem frissítjük, csak közreadjuk.

Információk a lexikonról