Adattár
HOLLÓ László
festő, (Kiskunfélegyháza, 1887. március 6. - Debrecen, 1976. augusztus 14.)
1904-1909: Mintarajziskola, mesterei: Székely Bertalan, Szinyei Merse Pál. 1909-1911: Münchenben Hollósy Simonnál tanult. 1941: Szinyei-díj; 1956: Munkácsy-díj; 1960: Munkácsy-plakett és -díj; 1961: Kossuth-díj; 1964: érdemes művész; 1968: Debrecen város művészeti díja; 1971: kiváló művész; 1974: Kiskunfélegyháza és 1975: Debrecen díszpolgára; 1974: Aranydiploma, Hatvan. 1911-1913: párizsi, itáliai, spanyolországi tanulmányút. 1914-től Debrecenben élt. 1928-1968 között Tiszadadán töltötte nyarait. 1974-ben életműve legszebb darabjait (kb. 500 mű) Debrecen városának ajándékozta. Ebből nyílt meg 1978-ban, majd 1986-ban, újrarendezve önálló debreceni emlékmúzeuma. 1912: az Union Internationale des Beaux-Arts et des Lettres tagja, 1942-től a Képzőművészek Új Társasága tagja. A Művészház (1924-1927) és az Ady Társaság tagja, 1927-1930-ban első osztályelnöke. 1946-1949 között a Művészek Szabadszervezete tagja. 1910 körül készült művein a szecesszió eredményeit kamatoztatta, Hollósy hatására erőteljes színkontrasztokat alkalmazott paraszti témájú művein. A 10-es évek végén, a 20-as évek elején impresszionista, néhol pointillista stílusban festette szabadban álló aktjait, portréit, 1924-től bontakozott ki expresszionista stílusa. Biblikus képein, Greco hatására erőteljesen nyújtott alakokat jelenített meg drámai megvilágításban, izgatott ecsetjárással, erős színellentétekkel. 1928-tól Tiszadadán és Tokajban töltötte nyarait. Tájélményei hatására tiszta, keveretlen színeket kezdett használni, fontos lett a faktúradinamizmus, a groteszk hatást keltő formatorzítás. Horizont fölé magasodó, monumentálisan megjelenített parasztemberei jelképi erejűek. Történelmi és munkajelenetein a fény, a szín, a faktúra egységes dinamizmusa képezi a szervező erőt. Nagy szerepet szánt a színkontrasztoknak, a sárgák és ultramarin kékek ütköztetésének, a dús festékfelhordásnak. Az 50-es évektől egyre több csendéletet és derűs hangulatú tájképet festett. Színei világosodtak, erősen hígított festékkel dolgozott. Életművének legfontosabb darabjai a romantika hatását érvényesítő történelmi képei, drámai alföldi vásznai és nagyszámú önarcképe.
Mesterei .
Székely Bertalan, Szinyei Merse Pál.
Egyéni kiállítások .
1923 • Belvedere [Bató Violával]
1926 • Művészház [G. Szabó Kálmánnal], Debrecen
1930 • Városháza, Debrecen
1956 • Fényes Adolf Terem, Budapest
1957 • Pozsony [Hincz Gyulával]
1959, 1961, 1962 • Déri Múzeum, Debrecen (gyűjt. kat.)
1961 • Műcsarnok, Budapest • Erkel Ferenc Múzeum, Gyula • Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza • Győr
1962 • Báthory Múzeum, Nyírbátor
1963 • Medgyessy Terem, Debrecen
1964 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Kossuth Múzeum, Cegléd • Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
1965 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged
1964, 1966 • Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza
1967 • Ernst Múzeum, Budapest (gyűjt. kat.) • Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen
1968 • Janus Pannonius Múzeum, Pécs • Déri Múzeum, Debrecen • Miskolci Galéria, Miskolc
1970, 1972 • Déri Múzeum, Debrecen
1976 • Herman Ottó Múzeum, Miskolc
1979 • Dürer Terem, Budapest, Gyula
1961, 1964, 1966 • Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza
1969-től állandó kiállítás a Kiskun Múzeumban
1978-tól önálló kiállítás a ~ Emlékmúzeumban.
Válogatott csoportos kiállítások .
1946-1948 • Képzőművészek Szabadszervezete debreceni csoportja debreceni és budapesti kiállításai
1947 • Ady Társaság jubileumi kiállítása, Déri Múzeum, Debrecen
1948 • Magyar képzőművészeti kiállítás, London • Száz magyar művész, Fővárosi Képtár, Budapest
1950 • A debreceni festőművészet 200 éve, Déri Múzeum, Debrecen • Miskolci Képtár, Miskolc
1954 • A vidéken élő képzőművészek kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest
1954-től • 5., 6., 7. és 9. Magyar képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1957, 1958, 1960, 1962, 1963 • Tiszántúli képzőművészeti kiállítás, Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
1963-1970 • Szegedi és debreceni orsz. nyári tárlatok
1967 • Az Alföld festészete, Moszkva • Taskent
1968 • Öt magyar alföldi festő, Párizs
1972 • Kelet-magyarországi képzőművészeti kiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1973-1974 • Debrecen és Hajdú-Bihar képzőművészei, Nagyvárad • Lublin
1978, 1984 • A XX. sz. képzőművészete a Déri Múzeum gyűjteményéből, Potsdam • Bagdad.
Köztéri művei .
A debreceni Köztemető II/b. ravatalozójának freskója és 18 üvegablaka, 1932.
Művek közgyűjteményekben .
Déri Múzeum, Debrecen
Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Sárospataki Képtár, Sárospatak.
Irodalom .
Rabinovszky M.: ~ képei (vál. tanulmányok, cikkek), Debrecen, 1930. március 2.
Rabinovszky M.: (kat. bev., A debreceni Ady Társaság képzőművészei 1931, Debrecen, 1931)
D. Fehér Zs.: (kat. bev., Budapest, 1956, 1961)
Koczogh Á.: ~, A művészet kiskönyvtára XXXVIII., Budapest, 1962
Pogány Ö. G.: Öt magyar alföldi festő (bev., Párizs; Montreuil; G. Municipale M. T. Douet, Budapest, 1968)
Tóth E.: ~ rajzai és akvarelljei, Debrecen, 1969
Sz. Kürti K.: ~ hagyatéka a Déri Múzeumban, Déri Múzeum Évkönyv, 1979, Debrecen, 1981
Sz. Kürti K.: Művésztelepre tett törekvések Debrecenben, Debreceni Szemle, 1982/1.
Sz. Kürti K.: Egy fejezet ~ életéből, az első évtizedek Debrecenben, Déri Múzeum Évkönyv, 1981, Debrecen, 1983
Bíró L.: Képzőművészeti élet a két háború között Debrecenben, Déri Múzeum Évkönyv, 1983-1984, Debrecen, 1985
Sz. Kürti K.-Bíró G.: ~ Emlékmúzeum, Emlékmúzeum-vezető, Debrecen, 1987
Koczogh Á.: ~, Debrecen, 1987 (benne az 1910-1986 közt megjelent irodalom)
Bíró K.: ~ (1887-1976) olajfestményei, Debrecen, 1987
Sümegi Gy.: ~ írásairól és a ~ irodalomról, Déri Múzeum Évkönyv, 1987, Debrecen, 1988
Kovács P.: ~ és az alföldi festészet, uo.
Sz. Kürti K.: ~ és az Ady Társaság, Déri Múzeum Évkönyv, 1987, Debrecen, 1988
Végvári L.: ~, Debrecen, 1990
Bényei J.: ~ életműve, Debrecen, 1993.
Az adatok az Enciklopédia Kiadó által kiadott Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I-III. köteteinek digitális változatából származnak. A kötetek tartalmát nem frissítjük, csak közreadjuk.
Információk a lexikonról