Adattár
HAJNAL János
festő, grafikus, (Budapest, 1913. augusztus 26. - )
1939-44: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Aba-Novák Vilmos, Szőnyi István. A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjének Polgári Tagozata; a Magyar Képzőművészeti Főiskola tiszteletbeli professzora; Magister Rerum Artium Honoris Causa. 16 évesen Révész Imrénél a kecskeméti művésztelepen kezdte képzőművészeti tanulmányait. 18 évesen gyalog bejárta Olaszországot, tanult a stockholmi képzőművészeti akadémián és Németországban. Nagyméretű, merész anyagkezelésű batikmunkákat készített (Halotti beszéd, 1939) és plasztikai tanulmányokat is folytatott - elsősorban a kecskeméti Imre Gábornál. 1942-ben 54 m2-es freskót festett [Ázbej Imre és Kovács Zoltán hallgatótársai segítségével] a bencés apácák tiszaújfalui zarándoktemplomába. Segített mestere, Aba-Novák Vilmos Székesfehérvári (Szt. István-mauzóleum) és pannonhalmi (Szt. István-kápolna) freskóinak befejezésében. Kialakuló stílusára a monumentális iránti igény, a dinamikus, nagy méretekben fogalmazás, elsősorban Aba-Novák szellemi hatása jellemző. 1945 után illusztrációkat készített a Budapest és a Csillag folyóiratok részére. A köztársaság elleni összeesküvők peréről (1947) készült rajzait a Szabadság közölte. 1948 őszétől Rómában él, és Giovanni Hajnal néven sokat foglalkoztatott egyházművész. Jelentős méretű és mennyiségű munkája (freskó, mozaik, üvegablak) található olasz városokban Baritól a Vatikánig, a milánói dómig, valamint Nyugat-Európa, Észak- és Dél-Amerika több városában. Rajzokat, illusztrációsorozatokat (pl. Trillussa, Swift: Gulliver; Dante: Divina Commedia), a Vatikáni Postának bélyegterveket is készít. Szakrális tematikájú táblaképek mellett állatképeket is fest. Számos egyházművészeti (pl. a Szent Évek alkalmából) és kortárs művészeti kiállításon vett részt.
Mesterei .
Aba-Novák Vilmos, Szőnyi István.
Egyéni kiállítások .
1935 • Műterem-kiállítás, Déry utcai műterem
1945 • Ferenczy Béni legújabb kisplasztikái és ~ gyűjteményes kiállítása, Donáth kiállítási helyiségei
1997 • ~ festőművész első alkotói korszaka (1931-1948), Kecskeméti Képtár, Kecskemét.
Válogatott csoportos kiállítások .
1940 • Mozgástanulmányi kiállítás, Magyar Képzőművészeti Főiskola • A magyar művészetért, Műcsarnok, Budapest
1941 • XVI. Tavaszi Szalon, Nemzeti Szalon, Budapest
1946 • Rippl-Rónai Társaság I. kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest • Fővárosi Képtár 29. kiállítása
1947 • Magyar művészhetek kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest • Képzőművészetünk a felszabadulás óta, Székesfőváros képtára, 30. kiállítás • A magyar grafika 100 éve
1948 • Londoni magyar kiállítás • Fővárosi Képtár, Budapest • Nemzeti Múzeum, Stockholm
1949 • Új Magyar Képzőművészet. A Fővárosi Képtár vándorkiállítása
1998 • Ne vakolj freskóra!, Aba-Novák-villa.
Művek közgyűjteményekben .
Fővárosi Képtár, Budapest • Katona József Múzeum, Kecskemét • Kecskeméti Képtár, Kecskemét • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Vatikáni Múzeum
Irodalom .
KASSÁK L.: Két kiállítás, Új Idők, 1945/14.
POGÁNY Ö. G.: A magyar festészet forradalmárai, 1947
VARGHA B.: Új feladatok. Beszámoló a nemzetközi vásár képzőművészeti anyagáról, Szabad Művészet, 1948
~, Milánó, 1968
Chiese e Santi a Roma, disegni e serigrafie di ~, Róma, 1975
SÜMEGI GY.-TÓTH P.: Idekint és odabent, Békéscsaba, 1994
SÜMEGI GY.: A kecskeméti művésztelep és alkotóház, 1996
SÜMEGI GY.: ~ festőművész első alkotói korszaka (1931-1948) (kat., Kecskeméti Képtár, 1997).
Az adatok az Enciklopédia Kiadó által kiadott Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I-III. köteteinek digitális változatából származnak. A kötetek tartalmát nem frissítjük, csak közreadjuk.
Információk a lexikonról