GESZLER Mária

#1531
keramikus, (Budapest, 1941. június 17. - )

,

1960-1965: Magyar Iparművészeti Főiskola, kerámia szak, mestere: Csekovszky Árpád. 1969: Savaria Országos Kerámiapályázat, I. díj; 1971: Pannonia Biennálé, Muraszombat, I. díj; 1975: IV. Országos Kerámia Biennálé, Pécs, II. díj; 1978: V. Országos Kerámia Biennálé, Pécs, II. díj; 1979: Munkácsy-díj; 1982: VII. Országos Kerámia Biennálé, Pécs, II. díj; 1983: ezüstérem, Vallauris (FR); 1984: a Francia Művészeti Szövetség oklevele; 1985: Bajor Állami díj; 1989: Nemzetközi Kerámia Verseny oklevele, Mino (JP); 1990: XI. Országos Kerámia Biennálé, Pécs, különdíj; 1992: Nemzetközi Sómázas Kiállítás, Koblenz, I. díj; 1995: Gádor István-díj; 1998: Vas megye díja. 1965-ben a Hódmezővásárhelyi Majolikagyár tervezője; 1966-ban Szombathelyre költözött; 1966-1976 között a Magyarszombatfai Kerámiagyár tervezője. A Terra Csoport, a Nemzetközi Kerámia Akadémia, a Hot off the Press (GB) tagja. A 60-as, 70-es években a magyar népművészet tradícióira és a közép-ázsiai fazekasság hagyományaira alapozva teremtette meg sajátos expresszív stílusát. Kézműves-fazekaskorongos korszakának eredményeit összegző módon a Csók István Galériában rendezett tárlatán mutatta be 1980-ban. A 70-es, 80-as évek fordulóján a Kecskeméti Kerámiastúdióban és a Siklósi Alkotótelepek műhelyében végzett kísérletei során ismerte meg a magas tüzű anyagok, a samott és a porcelán használatát. A fotográfia iránti érdeklődésétől indíttatva a 80-as évek elejétől a kerámia és a szitázott fotografika ötvözésének lehetőségeit vizsgálta. Különös érdeklődéssel fordult a sómáz használata felé, nem technológiai, hanem tartalmi elemként kezelve az anyag alkalmazását. Új munkáival az Óbuda Galéria 1981-es, A vonal című kiállításán jelentkezett, illetve az 1982-es Vallaurisi Nemzetközi Kerámia Biennálén mutatta be porcelánlapokból épített szobrait, amelyekre ezüstérmet kapott. Első, a fotótechnikát használó munkái mintegy a fotópapírok deformálódását érzékeltető gyűrt felületek, tömbök voltak, amelyek a többszörös átforgatás, újrakomponálás folyamán mintegy megtisztították az amatőr fotográfiát oda nem illő elemeitől, s jelképi erejűvé tették. Az alkalmazott művészet eszköztárát megújító fotográfia és komputergrafika felhasználása és a szürrealizmus szabad képzettársítása sajátos, az érzelmi világ, az álmok szűrőjén átszűrt formavilágot alakított ki. A következő években egyre jellemzőbb formájává vált a sima, szélein mintegy papírlapként behajló négyzet alakú kerámialap (Magányos pad, 1986, Ipari táj költészete, 1987, Ablak gyermekrajzokkal, 1988), illetve a szobor félalak, turbánszerű fejfedővel, elnagyolt, alig érzékeltetett arcvonásokkal, tömbszerű, sematikus testformával, amelyen a forma zártságával ellentétes természetű, nyitott, éppen ezért különösen erős feszültséget keltő kétdimenziós ábrázolások jelentek meg (Rousseau kertje, 1993, Madame Lafayette, 1993, Monsieur Lafayette, 1995). A 90-es évek végén Kitagawa Utamari (1753-1806) japán fametsző művész emlékére készített Utamari könnyei című együttesében (Szombathelyi Képtár, 1998-99) a művészet és a történelem nagy kérdéseinek összegzésére, a műalkotásban megfogalmazódó szabadság és a hétköznapok kérdéseinek megválaszolására vállalkozott.

Mesterei . 

  • Csekovszky Árpád.

Egyéni kiállítások . 

  • 1966 • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely

  • 1969, 1971 • Savaria Múzeum, Szombathely

  • 1973 • Mednyánszky Terem, Budapest

  • 1975 • Gulácsy Galéria, Szeged

  • 1977 • Doktor S. Művelődési Központ, Pécs • Zwinger, Kőszeg • Kemenesaljai Művelődési Központ, Celldömölk

  • 1978 • Joanneum, Graz

  • 1979 • Nádasdy-vár, Sárvár

  • 1980 • Csók Galéria, Budapest • Magyar Intézet, Szófia

  • 1982 • Galerie Rau, Hamburg • Úri u. Galéria, Budapest

  • 1983 • Dorottya u. Galéria, Budapest

  • 1984 • Művelődési Ház, Lenti

  • 1985 • Keramik Studio, Bécs • Warlamis (A) • Galerie Sin'Paora, Párizs

  • 1986 • Caen • Csikász Galéria, Veszprém

  • 1987 • Művelődési Ház, Szekszárd • Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár • Etela Karjalan Taidemuseo, Lappenraanta (FIN)

  • 1988 • Szombathelyi Képtár, Szombathely

  • 1990 • Art Council, Hilden (D)

  • 1991 • Kelet-Európai Est, Műcsarnok, Budapest • Galerie Schiestl, Feldkirch (A)

  • 1992 • Galerie Diehl, Overath (D)

  • 1993 • Galerie Nölken, Leveste (D) • Galerie Hanna Diehl, Overath (D)

  • 1994 • Vigadó Galéria, Budapest • Galerie Marienne Heller, Sandhausen

  • 1995 • Parti Galéria, Pécs • Bark and Föhr GmbH, Wiesbaden

  • 1996 • Püttlingen (D)

  • 1997 • Dr. Weber-Gratzfeld Consulting GmbH, Königstein (D) • Városi Galéria, Körmend

  • 1998 • Europa Zentrum, Graz • Parlament, Saarbrücken • Szombathelyi Képtár, Szombathely.

Válogatott csoportos kiállítások . 

  • 1968-1997 • Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs

  • 1968-1973 • Vasi Fiatal Képzőművészeti Csoportja, Szombathely

  • 1968-1996 • Vas Megyei Tárlatok, Szombathely

  • 1970, 1974 • Quadriennále, Erfurt

  • 1974-1987 • Vasi Fiatal Képzőművészek Csoportja (Vasi Műhely kiállítása, Szombathely, Kőszeg, Körmend, Jánosháza, Répcelak, Bük)

  • 1976 • Kortárs Magyar Iparművészeti kiállítás, Palazzo Durini, Milánó

  • 1980 • Hét művész Vas megyéből, Miskolc • Kortárs Magyar Iparművészeti kiállítás, Galerie Sin'Paora, Párizs

  • 1982 • Hannover

  • 1982, 1983, 1984, 1990 • Nemzetközi Kerámiakiállítás, Vallauris

  • 1983 • Miniatűr Kerámia és Textilkiállítás, München

  • 1984, 1994 • A. A. C. (Nemzetközi Kerámia Akadémia) kiállítása, Zürich

  • 1986, 1989 • Nemzetközi Kerámiakiállítás, Mino (JP)

  • 1986, 1989 • Nemzetközi Kerámiakiállítás, Nyon (CH)

  • 1988, 1990, 1993 • Nemzetközi Sómázas kiállítás, Koblenz

  • 1988 • Kerámiaműhely kiállítása, Siklós

  • 1990 • Európai kerámia, Auxerre • I. A. C. kiállítása, Edinburgh • VII. Dunántúli Tárlat, Somogyi Képtár, Kaposvár

  • 1991 • Európai kerámia, Gualdo Tadino (OL) • Nemzetközi Kerámia Biennálé, Averio (POR)

  • 1992 • I. A. C. kiállítása, Isztambul • Nemzetközi kerámiakiállítás, Koblenz

  • 1993 • Terra Csoport kiállítása, Siklós • Nemzetközi Kerámia Biennálé, Averio

  • 1994 • I. A. C. kiállítása, Prága • Terra Csoport kiállítása, Galerie Böwling, Hannover, Csontváry Terem, Pécs

  • 1995 • Magyar Keramikusok Társasága, Csók Galéria, A Kecskeméti Nemzetközi Kerámiastúdió jubileumi kiállítása, Iparművészeti Múzeum, Budapest • Terra Csoport kiállítása, Klagenfurt

  • 1996 • Mesterek Portréja, München, I. A. C. kiállítása, Saga City (JP)

  • 1997 • Terra Csoport kiállítása, Újpest Galéria, Budapest

Köztéri művei . 

  • Cégtáblák (1967, Szombathely, Mátyás Pince, Szombathely, Aréna utcai óvoda

  • 1970, Kőszeg, Panoráma Hotel

  • 1976, Szombathely, Gyermek- és Ifjúságvédő Központ

  • 1985, Szombathely, Berzsenyi Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola tanműhelye).

Művek közgyűjteményekben . 

  • Iparművészeti Múzeum, Budapest

  • Joanneum, Graz

  • Edinburgh

  • Saga Mino M., (JP)

  • Szombathelyi Képtár, Szombathely

  • Tullie House (GB)

  • Zsolnay Múzeum, Pécs

  • Westervald Museum (D).

Irodalom . 

  • Kovács Gy.: Három szombathelyi művész kiállítása, Művészet, 1971/9.

  • Heitler L.: Három művész kiállítása Szombathelyen, Életünk, 1971/4.

  • Horváth B.: Téglák Örményországból - ~ műhelyében, Művészet, 1976/8.

  • Csohány K.: ~ kerámiái, Életünk, 1977/4.

  • Szelestey L.: ~ műhelyében, Életünk, 1979/11.

  • Váradi L.: ~, Művészet, 1982/9.

  • Frank, J.: Round the Galleries, New Hungarian Quarterly, 1983/92.

  • Vadas J.: (Ny)erőpróba - a Dorottya utcai kiállításról, Élet és Irodalom, 1983. május 13.

  • Bormann, G.: ~ról, Keramik der Welt, 1984

  • Pogány G.: Kerámiaképek. ~ kiállítása, Művészet, 1989/7.

  • Weiss, G. (Kiad.): ~ról, Neue Keramik, 1989., 11. füzet

  • Scott, P.: ~ról, Ceramics and Print, A+Black, London, 1994

  • Hutchinson Cuff, Y.: Ceramie Technology for Potters and Sculptors, A+Black, London, 1996

  • Scott, P. És Bennett, T.: Hot off the Press, 1996.

Az adatok az Enciklopédia Kiadó által kiadott Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I-III. köteteinek digitális változatából származnak. A kötetek tartalmát nem frissítjük, csak közreadjuk.

Információk a lexikonról