1955-60: Magyar Iparművészeti Főiskola (díszítőfestő szak), mesterei: Rákosi Zoltán, Miháltz Pál, Szentiványi Lajos, Z. Gács György. Diploma után visszatért szülővárosába, és ott bontakoztatta ki művészetét. Festészetének meghatározó jellegzetessége a természet iránt érzett rajongása. Elsősorban az alföldi, Körös menti táj atmoszférájának ihletett tolmácsolója. Kompozícióit a mozgalmas - néha dekoratív hatású - formavilág, és az erőteljes, szinte harsány színskála jellemzi. Festményei életszeretetéről és panteizmusáról tanúskodnak.

Mesterei . 

Egyéni kiállítások .