Adattár
FARKAS Aladár
szobrász, (Újpest, 1909. március 27. - Budapest, 1981. december 11.)
1928-tól faszobrász tanuló, közben az Iparrajziskolába járt, mesterei: Fülöp Elemér, Ohmann Béla, Bouche. 1930-tól rendszeresen mintázott. 1937-1939: Párizsban tanult, École des Beaux-Arts; bekapcsolódott a francia munkásmozgalomba, a Francia Kommunista Párt tagja lett. Hazatérte után 1940-ben részt vett a Szocialista Képzőművészek Csoportja újjászervezésében, annak egyik vezetőségi tagja, az 1942-es, betiltott Szabadság és Nép kiállítás egyik szervezője, résztvevője volt. 1942-ben büntetőszázaddal Újvidékre, majd Ukrajnába került, ahol hadifogolyként Krasznogorszkban az antifasiszta iskola politikai megbízottja lett. 1946 őszén tért vissza Magyarországra, sokoldalú közéleti tevékenységet fejtett ki, tagja lett a Képzőművészek Szabadszervezetének, 1946-1948: Magyar Állami Szénbányák (MASZ) kulturális osztályának vezetője s a bányavidéki vándorkiállítások szervezője volt. 1948-ban részt vett a Képző- és Iparművészek Szövetségének megalakításában - annak később elnökségi tagja, első párttitkára -, majd 1949-1950-ben a Képzőművészek Szakszervezete és a Képzőművészeti Alap, valamint Lektorátus létrehozásában, a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége (egykori MŰDOSZ) Központi Vezetőségének tagja haláláig. Kezdetektől tagja volt a Partizánszövetségnek és a Munkásőrségnek. A művészeti közélet jelentős személyisége, az I. Magyar Képzőművészeti Kiállítás szervezésének felelőse. 1950, 1953: Munkácsy-díj; 1967: Szocialista Hazáért Érdemrend; 1969, 1975: Munka Érdemrend arany fokozata; 1971: érdemes művész; 1972: Szakszervezetek Országos Tanácsa Művészeti-díj; 1937-1939 és 1966: párizsi, 1967: vietnámi tanulmányút. Pályáját a munkásmozgalmi tevékenység és a művészi alkotás különös egybefonódása jellemezte. Művészi szemléletét, témavilágát munkás származása, politikai beállítottsága, a mindenkori elnyomottak iránti szolidaritás határozta meg. A szocializmusnak elkötelezett magyar szobrászat egyik legszervesebb ouvre-ét megteremtő, következetes egyéniség, harcos forradalmár, aki az "ars militans" vagy a "politikus művész" típusát testesítette meg, csaknem teljesen egyedülállóan a magyar képzőművészetben. Szobrainak nyugtalan felületével, expresszív formavilágával a harmincas évek forradalmi romantikáját őrzi, melyek közül talán a legismertebbek a spanyol polgárháború megtorlását jelképpé formáló Spanyol anya (1937) című lendületes kisplasztikája, illetve a direkt szimbólumként értékelt, lépő csontvázat ábrázoló Fasizmus című domborműve. 1945 után rövid ideig a szocialista realizmus jellemzi, főként köztéri műveit, portréit. E politikai jellegű szoborsorozatokban ismét expresszív kifejezéssel (Koreai sorozat, 1952-1953) fogalmazta meg mondanivalóját. Politikai véleményét művészi eszközökkel tolmácsolta az "1956-os ellenforradalmat" felelevenítő sorozatában a pártállami rendszer ideológiájának szellemében. Nemzetközi hírnevet a vietnámi háború borzalmait megörökítő szoborsorozatával (1964-1965) szerzett. Kisplasztikai sorozatai kortörténeti dokumentumok, megrázó szellemű, egymás hatását erősítő drámai szobor-epigrammák, a csak rá jellemző epikus szobrászat csúcspontjai. 1956-tól a munkásőrökről több szobrot, plakettet készített. 1986-ban lánya közel 80 művet Püspökladánynak adományozott egy állandó kiállítás létrehozásához. Legtöbb köztéri szobrát eltávolították.
Mesterei .
Fülöp Elemér, Ohmann Béla, Bouche.
Egyéni kiállítások .
1936 • Műterem [Preisz (Marton) Endrével]
1948 • Magyar Képzőművészek Szabad Szakszervezetének Székháza [Nolipa Istvánnal]
1957 • Munkásmozgalmi Múzeum, Budapest
1960 • Ernst Múzeum, Budapest [Háy Károllyal], (gyűjt.)
1968 • Budapest-Hanoiért [Kasitzky Ilonával, Tedesco Annával], Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Székház
1971 • Harcolnak az életért [Hincz Gyulával], Csók Galéria, Budapest • Galerie im Turm [Hincz Gyulával], Berlin
1972 • Fészek Klub, Budapest • Néphadsereg Központi Klubja • Glockenspielpavillon [Hincz Gyulával], Drezda • Helsinki [Hincz Gyulával]
1973 • Stockholm [Hincz Gyulával] • Galerie de Paix [Hincz Gyulával], Párizs • Bécs [Hincz Gyulával]
1974 • Munkásőrség Központi Parancsnokképző Iskola
1975 • Horváth E. Galéria, Balassagyarmat
1976 • Csontváry Terem [Hincz Gyulával], Pécs
1978 • Magyar Munkásmozgalmi Múzeum [Fenyő A. Endrével] • Hanoi [Hincz Gyulával]
1982 • Ipari Vezetőképző Intézet, Esztergom
1983 • Rideg Sándor Művelődési Ház, Budapest • HH Hevesi Sándor Művelődési Központ, Nagykanizsa (emlékkiállítás)
1985 • Magyar Munkásmozgalmi Múzeum • Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, Zalaegerszeg (emlékkiállítás) • Szakszervezetek Országos Tanácsa Központi Iskolája
1988 • Magyar Munkásmozgalmi Múzeum (emlékkiállítás).
Válogatott csoportos kiállítások .
1934 • Téli Tárlat, Műcsarnok, Budapest
1936 • Tavaszi Szalon, Nemzeti Szalon, Budapest
1937 • IV. Csoport kiállítás, Műterem
1941: Szocialista képzőművészek csoportkiállítása, Magántisztviselők Szövetsége Székháza
1942 • Szabadság és Nép, Vasas Székház
1944 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest
1946 • Magyar Képzőművészek Szabad Szervezete I. kiállítása, Pécs
1948 • A dolgozó nő és anya, Ernst M • Új magyar képzőművészet, Fővárosi Képtár, Budapest vándorkiállítás
1949 • Magyar érem és plakettművészet 1800-tól napjainkig, Fővárosi Képtár, Budapest
1950-1955, 1959, 1960, 1962, 1968 • 1.-6., 7., 8., 9., 11. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1951 • Magyar képzőművészeti kiállítás, Moszkva • Magyar katona a szabadságért, Fővárosi Képtár, Budapest
1952 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest
1954: Magyar Kisplasztikai és Grafikai Kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest
1957 • "Magyarországi ellenforradalom" vándorkiállítás • Magyar forradalmi művészet, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest; III. Miskolci Országos Képzőművészeti kiállítás; A felszabadult Budapest művészete, Műcsarnok, Budapest
1958: Mai magyar festészet, szobrászat és grafika, Antwerpen
1959 • Munkásélet, Magyar Nemzeti Múzeum Legújabbkori Múzeum, Budapest
1962 • Szabadság és Nép, Csók Galéria, Budapest
1964 • Szoc. Képzőművészek Csoportja 1934-1944, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Dolgozó emberek között, Ernst Múzeum, Budapest
1965 • Százados úti művésztelep kiállítása, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Magyar képzőművészek a fasizmus ellen, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1967 • Lenin a képzőművészetben, Balassi Múzeum, Esztergom
1968 • Dolgozó emberek között, Ernst Múzeum, Budapest
1971 • Új művek, Műcsarnok, Budapest
1974 • Angyalföld művészeinek Tárlata, Műcsarnok, Budapest • A Szocialista Képzőművészek Csoportja, Magyar Nemzeti Galéria-GANZ-MÁVAG Művelődési Központ
1978 • Magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest
1980 • Művészek az üzemekben, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1981: Szocialista szobrászat 1919-1945, Savaria Múzeum Szombathely
Köztéri művei .
Szovjet hősi emlékmű (kör-dombormű, kő, bronz, 1948-1951, Makó, Szabadság tér)
Anya és gyermek (kő, 1954, Nagy Lajos király úti lakótelep)
Dombormű I-II. (kő, 1954, Felsőszentiván, Általános Iskola)
Dombormű I-II. (kő, 1955, Kerepesi úti iskola)
Testvérek (bronz, 1957, Tatabánya)
Írás, olvasás (mészkő dombormű, 1957, XIV., Nagy Lajos király úti Iskola)
Munkásőr (bronz mellszobor, 1958, Munkásőrség Központi Iskola)
Marx Károly (bronz, 1956-1959, Közgazdaságtudományi Egyetem, aula)
Simon Ferenc emléktábla (mészkő dombormű, 1959, Bőripari Szakközépiskola, IV., Rezi K. u. 5.)
Felszabadulási emlékmű (bronz, 1959-1960, Nagykanizsa)
Sej, a mi lobogónkat (alumínium, 1954-1960, Sopronkőhida, Kultúrház)
Munkás-paraszt hatalomért (bronz dombormű, 1960, BM)
Lengyel Gyula emléktábla (vörösmárvány, 1963, V., Nemzeti Bank előcsarnok)
Törülköző fiú (bronz, 1963, Fonyód Bélatelep, Komlói Szénbányászati Tröszt Üdülő)
Ülő lány könyvvel (kő, 1964, Nyékládháza)
Fiatal lány - Ülő nő (mészkő, 1965, Baktalórántháza, Gimnázium park)
Marx Károly (bronz mellszobor, 1958-1965, Budapest, MTA Közgazdaságtudományi Intézet)
Vándor Sándor síremléke (bronz, 1960-1965, Budapest, Kerepesi úti temető)
Vándor Sándor emléktábla (vörösmárvány dombormű, 1966, Budapest, VII., Dózsa Gy. út 68.)
Labdázó fiú (bronz, 1954-1966, Komló, Dávidföldi Általános Iskola)
Munkásmozgalmi harcosok emlékműve: Szamuely [Olcsai Kiss Zoltánnal és Herczeg Klárával] (bronz dombormű, 1966-1967, Budapest, VIII., Kun Béla tér)
Hintázó fiú mackóval (bronz, 1968, Kismaros)
Marx-Engels-Lenin (rézlemez-domborítás, 1967-1970, Pest megyei Magyar Szocialista Munkáspárt, Budapest, XII., Nagy Jenő u. 5.)
Ho-Si-Minh (bronz mellszobor, 1970, Budapest, XI., Bocskai út, park)
Felszabadulási emlékmű [Tar Istvánnal, Ungvári Lajossal, Varga Imrével] (Budapest, IV., Újpesti lakótelep)
Sallai és Fürst emlékmű (két alakos bronz szobor, 1973, Budapest, XIII., Munkásőr park, 1983-ban eltávolítva, lappang)
Zalka Máté (bronz mellszobor, 1972-1974, Tunyogmatolcs, Általános Iskola)
Fasizmus áldozatai (1968-1982, Budapest, VI., Magyar Szocialista Munkáspárt székháza)
Rezi Károly (bronz mellszobor, 1984, Budapest, IV., Rezi K. u. 1., áthelyezve a XXII. ker-i Szoborparkba 1992)
Női akt (műkő szobor, 1984, Budapest, XXI., Öregek Napközi Otthona)
Vándor Sándor (terrakotta mellszobor, 1985, Leninváros, Hámán K. u. 5.)
Petőfi Sándor (bronz mellszobor, 1996, Püspökladány, Általános Iskola).
Művek közgyűjteményekben .
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Magyar Nemzeti Múzeum Legújabbkori Múzeum, Budapest
Szombathelyi Képtár, Szombathely
Türr István Múzeum, Baja.
Irodalom .
Oelmacher A.: ~ szobrász, Irodalmi Szemle, 1947. december 26.
Pogány Ö. G.: ~ és Nolipa István gyűjteményes kiállítása (kat. bev., 1948)
Murányi Kovács E.: ~ és Nolipa István Pál, Szabad Művészet, 1948
Aradi N.: Háy Károly és ~ gyűjteményes kiállítása (kat. bev., Ernst Múzeum, Budapest, 1960)
Kontha S.: A szocialista képzőművészek jubileumi kiállításáról, Társadalmi Szemle, 1964. július
Cserjés J.: Himnusz az emberről. ~ vietnámi sorozata, Művészet, 1966/12.
Vietnam. ~ plasztikái, bev.: Goda G., Budapest, 1967
~ 1909-1981, Budapest, 1984
Németh L.: A Szocialista Képzőművészek Csoportjának története, Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Évkönyve, 1952
Gádor E.-Pogány Ö. G.: Magyar szobrászat, Budapest, 1953
Bölöni Gy.: Magyarság - emberség, Budapest, 1959
Erdős L.: Valami készül, Budapest, 1964
Magyar Nemzeti Galéria vezető, Budapest, 1965
Kunst im Widerstand Malerei Graphic Plastik 1922 bis 1945 Veb., Drezda, 1968
Czigány T.: Vietnámért. ~ művei, rövid film, MAFILM, 1968
Aradi N.: A szocialista képzőművészet története, Budapest, 1970
Aradi N.: Szocialista képzőművészet jelképei, Budapest, 1974
P. Szabó E.: ~ és Fenyő A. Endre kiállítása, Új Tükör, 1978. december
Aradi N.: A Szocialista Képzőművészek Csoportja és az egyetemes művészet, Művészet, 1980/3.
Várkonyi Gy.: A szocialista szobrászat, Művészet, 1981/4.
Oelmacher A.: ~ önéletrajzából, Kritika, 1982/4.
~: A munkásság és művészet. Az új magyar képzőművészet bányavárosi vándorkiállítás (kat. bev. 1948)
~: Hommage a Picasso, Guernica nélkül, Új Írás, 1981/1.
Az adatok az Enciklopédia Kiadó által kiadott Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I-III. köteteinek digitális változatából származnak. A kötetek tartalmát nem frissítjük, csak közreadjuk.
Információk a lexikonról