DÓZSA-FARKAS András

#1056
szobrász, ipari formatervező, (Alkenyér, 1902. december 4. - Budapest, 1982. február 28.)

,

1923-1928, 1931-1933: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Bory Jenő, Sidló Ferenc. 1925: Kitüntető elismerés az Akt kiállításon; 1927: Ferenc József jubileumi-szobrászati díj; 1929-1931 római ösztöndíjas; 1934, 1937: Nemzeti Szalon kitüntető elismerése; 1962: Munka Érdemrend; 1970: az Oktatásügy Kiváló Dolgozója; 1972: Munka Érdemrend arany fokozata; Szakszervezetek Országos Tanácsa-díj; 1981: Magyar Iparművészeti Főiskola Kitüntető emlékérem. 1931-1933 között Sidló tanársegédje, a háború alatt különböző ipari iskolákban tanított, fémipari és technológiai szaktanfolyamot végzett, 1949-től a Magyar Iparművészeti Főiskolán tanár, ahol 1950-ben megszervezte a Fémipari formatervező tanszéket, melynek vezetője volt 1975-ig. 1925-ben állított ki először a Műcsarnokban. Korai robusztus, izmos alakokat megformáló műveit bonyolult beállítás, szerkezetesség, erős plaszticitás jellemzi (Rabszolga, Madonna-Anya gyermekével), egyben a neoklasszicizáló szobrászati törekvéseket fejezik ki. Portréi az idealizáló naturalizmus jegyében készültek (R. J. portréja). Több szoborpályázatra kapott meghívást (Madách, Gábor Áron). Szobrainak jelentős része elpusztult a háborúban. Az ötvenes évek elején készült alkotásai a szocialista realizmus iskolapéldái (Traktorszerelő). Később, különösen a hatvanas évektől, szobrászatában a különböző fémmegmunkálási technikák kerültek előtérbe, elsősorban épületdíszítő lemezdomborításokat készített. 1950-től munkásságának gerincét az ipari formatervezés hazai megteremtése, oktatásának megszervezése jelentette, szinte teljesen visszavonult a kiállítótermektől. 1967-ben tv-film készült róla. 1987-ben az ipari formatervező szakma ~-díjat alapított, így ismerve el e téren kifejtett munkásságát.

Mesterei . 

  • Bory Jenő, Sidló Ferenc.

Válogatott csoportos kiállítások . 

  • 1925 • Akt-kiállítás, Műcsarnok, Budapest

  • 1931 • Milánói Triennálé • Római Magyar Intézet kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest

  • 1930, 1936 • XVII., XX. Velencei Biennálé, Velence

  • 1933 • Klebelsberg Kunó emlékkiállítás, Műcsarnok, Budapest

  • 1934 • I., II,. Nemzeti Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Györgyi Kálmán emlékkiállítás, IPM

  • 1935 • Brüsszeli Világkiállítás, Brüsszel

  • 1936 • Képzőművészek Új Társasága kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest

  • 1944 • Székesfővárosi Képtár Jubileumi kiállítás, Műcsarnok, Budapest

  • 1946 • Rippl-Rónai Társaság I. kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest

  • 1950, 1952, 1954 • 1., 2., 4. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest

  • 1952 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest

  • 1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest

  • 1959 • 4. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Pedagógus Képzőművészek kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest

Köztéri művei . 

  • Fiatal férfi alakja - Magyar feltámadás (bronz, 1934, Budapest V., Szabadság tér, Újépület emlékkövén, majd Kassa városának adományozva, 1940)

  • Újépület emlékkő/1849-es mártírok emlékműve (haraszti mészkő, 1934, Budapest V., Szabadság tér)

  • dr. Bacsák György (bronz dombormű, 1936, Fonyód)

  • Kopácsi István (dombormű, 1937, Sárospatak, Ref. Gimnázium)

  • Comenius (dombormű, 1937, Sárospatak, Ref. Gimnázium)

  • Balassi Bálint (bronz, 1938, Esztergom, Batthyány u.)

  • Sebesség (bronz, 1957, Budapest, Kőbányai u. 21., Ganz gyár)

  • Női alak (alumínium, 1959, Badacsonylábdihegy, Áll. Pincegazdaság)

  • Páva, Róka, Rák, Teknősbéka (vörösréz, lemezdomborítás, 1959, Pécs, Kőrösi Csoma u.)

  • Ülő nő (vörösréz, lemezdomborítás, 1961, Szekszárd, Megyei Könyvtár)

  • Virágtartó (vörösréz, 1961, Balatonöszöd, Minisztertanácsi Üdülő)

  • Madarak-Gólyák (vörösréz, lemezdomborítás, 1961, Budapest, Zápor utcai bölcsőde)

  • Fuvolázó nő-Lány pánsíppal (mészkő, 1966, Sellye, Arborétum)

  • Tudomány és Művészet (vörösréz, lemezdomborítás, 1965, Szolnok, Honvédelmi Minisztérium lakótelep)

  • Díszkút (Szombathely, Megyei Könyvtár előtt).

Művek közgyűjteményekben . 

  • Fővárosi Képtár, Budapest.

Irodalom . 

  • Gerevich T.: Római magyar művészek, Magyar Művészet, 1931

  • Jajczay J.: Képzőművészeti Szemle, Magyar Kultúra, 1933. május 5.

  • Náday P.: Iparművészetünk kiállítása Brüsszelben, Magyar Iparművészet, 1935

  • Nagy Z.: Új magyar művészet, Budapest, 1941

  • Pogány Ö. G.: Tavaszi tárlat a Műcsarnokban, Nők Lapja, 1952. május 24.

  • Gábor E.: Budapest szobrai, Budapest, 1955

  • Maksay L.: Pedagógus képzőművészek az Ernst Múzeumban, Rajztanítás, 1959/ IV.

  • Zolnay L.: Az esztergomi vár, Budapest, 1960

  • Hárs É.: Pécs új képzőművészeti alkotásai. ~ fémdomborításairól, Művészet, 1961. április 24.

  • ~ formatervező munkásságáról, Művészet, 1964. szeptember 26.

  • ~-Németh A.: Szín és formatervezés, Budapest, 1964

  • Rózsa Gy.: A "rómaiak" 1945 után, Művészet, 1977. december 26.

  • Németh A.: Búcsú ~tól, Ipari Forma, 1982/4.

  • P. Szűcs J.: A római iskola, Budapest, 1987.

Az adatok az Enciklopédia Kiadó által kiadott Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I-III. köteteinek digitális változatából származnak. A kötetek tartalmát nem frissítjük, csak közreadjuk.

Információk a lexikonról