Adattár
ÁRKAY Bertalan
építész, (Budapest, 1901. április 11. - Budapest, 1971. november 3.)
1925-ben építészmérnöki oklevelet szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1926-ban a párizsi Academie des Beaux-Arts ösztöndíjasa volt, és Thier, párizsi építész irodájában dolgozott. 1926-1927 között a bécsi Akademie der Bildenden Künste főiskolán és a Meisterschule für Architekturon tanult, Peter Behrenstől; 1928-1930-ban a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt. 1937-től a Szépirodalmi és Művészeti Akadémiának, 1940-től az Országos Egyházművészeti Tanács építészeti szakosztályának, 1941-től a Fővárosi Közmunkák Tanácsának volt tagja. 1961-ben a párizsi Salon des Beaux-Arts kiállításán festményeivel II. díjat nyert. ~ a két világháború közötti időszak egyik legtöbbet foglalkoztatott családiházó, villa- és bérháztervezője volt. Korai villái még art deco stílusban épültek, a harmincas évektől pedig lapos tetős, szalagablakos, modern stílusú épületeket tervezett. 1928-tól tervezett templomokat, eleinte apjával, Árkay Aladárral, annak 1932-ben bekövetkezett halála után pedig önállóan. Nevéhez fűződik a főváros első modern templomaként számon tartott és megépülése után jelentős vitákat kiváltott városmajori templom építése, melyen a Bauhaus és az itáliai novecento hatása mutatható ki. A 30-as, 40-es években több kiállításarchitektúrát is tervezett nemzetközi kiállításokra és a Nemzeti Szalon termeibe. Festészettel is foglalkozott: 1922-től kezdve rendszeresen szerepelt az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat kiállításain. 1945-1946-ban Mohácson élt, ahol részt vett a helyreállítási munkálatokban. 1946-tól több templomot tervezett, illetve épített át. 1947-1950 között számos villa, bérház és templom helyreállítását vezette. 1949-től a Fővárosi Épülettervező Iroda tagja volt, haláláig több budapesti tervezőirodának is dolgozott, főként a főváros és az egyház megbízásából; festményeivel pedig rangos külföldi tárlatokon szerepelt.
Főbb művei .
1931-1938: városmajori római katolikus templom, Budapest
1932: Fogadalmi templom, Mohács
1933: OTI bérház a Tisza Kálmán téren, Budapest
1934: a római II. Arte Sacra kiállítás magyar pavilonja, Róma
1936: az V. Milánói Triennálé magyar pavilonja, Milánó
1938: OTI rendelő és kórház, Sopron
1939: Leventeotthon, Budapest, II., Felvinci u. 6.
1940: polgári iskola, Sátoraljaújhely
1942: kertmunkás iskola, Kiskunhalas; Marianum bérház, Budapest, Fény utca
1943: Szt. Kelemen-templom, Balatonlelle
1946: római katolikus templomok, Cegléd, Hort, Gerje
1948: a váci székesegyház altemplomának és a Szépművészeti Múzeum épületének helyreállítása, Vác, Budapest
1950: az V. Kerületi Tanács épülete, Budapest
1952: a berentei erőmű építészeti kialakítása, Berente
1954: a római katolikus templom helyreállítása, Polgár
1956: római katolikus templom, Taksony
1960: római katolikus templom, Győr-Kisbácsa.
Válogatott csoportos kiállítások .
1922-től rendszeresen szerepelt festményeivel a Képzőművészeti Társulat kiállításain
1930 • a Képzőművészek Új Társasága kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
XII. Budapesti Nemzetközi Építészeti Kongresszus kiállítása, Műcsarnok, Budapest
1931 • Római magyar ösztöndíjasok kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
1932 • Nemzetközi egyházművészeti kiállítás, Padova
1933 • II. Modern Nemzetközi Építészeti Kiállítás, Párizs • Klebelsberg Kunó-emlékkiállítás, Műcsarnok, Budapest
1934 • Építészeti Világkiállítás, Milánó • II. Arte Sacra, Róma
1936 • VI. Milánói Triennálé, Milánó • Világkiállítás, Büsszel
1959 • Société des Artistes Français szalonjának kiállítása, Párizs
1961 • Salon des Beaux Arts kiállítása, Párizs.
Irodalom .
~ építészhallgató rajzai, Megfagyott Muzsikus, 1922
~, Magyarság, 1933. január 29.
Somogyi A.: A városmajori új templom, Budapest, 1934
Bierbauer V.: A magyar építészet utolsó tíz éve, Tér és Forma, 1938/1.
Preisich G.-Benkhard Á.: Budapest építészete a két világháború között, Építés és Közlekedéstudományi Közlemények, XI. köt., 3-4. sz., Budapest, 1967
Pusztai L.: ~, Magyar Építőművészet, 1972/5.
Gábor E.: A római iskola építészete, Művészet, 1977/12.
P. Szücs J.: A városmajori templom építéstörténete és kora, Ars Hungarica, 1977/1.
Pamer N.: Magyar építészet a két világháború között, Budapest, 1986
Ferkai A.: Buda építészete a két világháború között, Budapest, 1995
Ritoók P.: Városmajori plébániatemplom, Budapest, 1997.
Az adatok az Enciklopédia Kiadó által kiadott Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I-III. köteteinek digitális változatából származnak. A kötetek tartalmát nem frissítjük, csak közreadjuk.
Információk a lexikonról