Az 5 legrégebbi szobor Budapesten
Még ma is nap mint nap elsétálhattok Budapest legrégebbi szobrai mellett.
A mai Budapest területét már az 1700-as évek elejétől díszítették szobrok. Nagy részük sajnos elpusztult, van azonban néhány igazán régi alkotás, amit a restaurálásnak, vagy a másolatának köszönhetően ma is megcsodálhattok. Persze szó sincs esernyős lányokról, vagy ürgeöntő fiúkról. Ezek a 18. századi alkotások rendszerint vallási témájúak voltak. Íme Budapest legelső szobrai.
Szűz Mária-szobor a Krisztina téren - 1702
Szűz Mária-szobor archív felvétel - Köztérkép, Neszták Béla képe
Budapest legrégebbi köztéri szobra egy Szűz Máriát ábrázoló alkotás. A szobrot 1702-ben Janisch Mátyás üvegmester állíttatta a Magyar Jakobinusok terén. 1855-ben helyezték át a Krisztina téri templom mellé gróf Karácsonyi Guidó és Pflüger Ferenc költségén, mivel az eredeti helyén épült fel az "Alkotás-ház".
Szűz Mária-szobor másolata - Köztérkép, Neszták Béla képe
Az alkotás az imádkozó Máriát ábrázolja, aki a Földgömbön áll, amire kígyó csavarodik. A sok év alatt erősen tönkrement a szobor, ezért 1927-ben a Fővárosi Múzeumba (ma Budapesti Történeti Múzeum) szállították. A Krisztina téren azonban most is találkozhattok pontos másával, amit Fischer Antal készített 1984-ben.
Szentháromság-oszlop a Várnegyedben - 1713
Szentháromság-oszlop a kép jobboldalán (1931-es fotó) - Köztérkép, Ády képe
A Budai vár első fogadalmi emléke az 1691. évi nagy pestisjárványt követően, már 1706-ban elkészült. Azonban a pestistől rettegő budai polgárok négy év múlva lebontották, hogy egy még hatalmasabb fogadalmi oszlopot állítsanak a helyére. A Szentháromság-oszlopot 1713-ra faragta ki Ungleich Fülöp és Hörger Antal.
A hatszögletű obeliszk tetején a Szentháromság szoborcsoport helyezkedik el: az Atya, a Fiú, és aranysugarak között, galamb képében a Szentlélek. A talapzat párkányain szentek szobrait láthatjátok, valamint Magyarország, illetve Buda címerét és a pestis járványra emlékeztető domborműveket.
Károly király és Zita királyné koronázása 1916-ban a Szentháromság-oszlop előtt - Köztérkép, Ády képe
Ma már nem az eredeti Szentháromság-szobor áll a Várnegyed Szentháromság terén. Az 1913-as alkotás ugyanis nagyon rossz állapotba került az ostrom után. Sérülései miatt a szobrot 1968-ban Búza Barna tervei alapján restaurálták. Szobrait újrafaragták, sőt az új emlékmű 2005-2007 között ismét teljes restauráláson esett át. Az eredeti szobrokat pedig a Kiscelli Múzeum őrzi.
Szentháromság-oszlop újrafaragás és restaurálás után - Köztérkép, Neszták Béla képe
Nepomuki Szent János szobra Csepelen - 1721
Nepomuki Szent János szobra még az 1973-as restaurálás előtt - Köztérkép, Neszták Béla képe
Nepomuki Szent János szobra eredetileg nem Csepelen állt. Alkotója ismeretlen, mindössze annyit tudunk a szoborról, hogy 1721-ben a Kecskeméti kapunál avatták fel. Csak később, 1973-ban került a XXI. kerületbe, köszönhetően Kovács Ernő restaurátornak, és Agostházi Lászlónak aki a védőépület felújítását és áthelyezését tervezte.
A négy lépcsős, oszlopos kis épületben kő talapzattal egybefaragva áll a két méternél magasabb színezett férfi alak, János szobra, feszülettel és kis angyallal. Az épület oldalán pedig márványtáblán a szobor történetét olvashatjátok el.
Nepomuki Szent János szobra a 2014-es restautálás után - Köztérkép, Domby képe
2014-ben a Szent Imre téren ismét felújították a szobrot és kibővítették egy kő híddal is, ami Módy Péter szobrász-restaurátor munkáját dicséri.
Szent Flórián a Belvárosi templom falán - 1723
Szent Flórián szobra 1973-ban - Köztérkép, Ády képe
Hörger Antal 1723-ban készítette el Szent Flórián alakját. Szerencsére e szobor jó állapotban maradt ránk. Ma is megcsodálhatjátok az Erzsébet híd pesti lábánál álló templom hátsó falán, puttók társaságában. Szent Flórián a pékek, serfőzők, kéményseprők, fazekasok, kovácsok és a tűzoltók védőszentje is. Erre utal, hogy a szent szobra korsóból vizet önt a lábánál álló égő házra.
A templomot nemrég felújították. Ekkor a szentélyvégfal csúcsíves ablaka alatti szoborfülkében álló alkotás is megszépült.
Szent Flórián szobra - Köztérkép, Ády képei
Fájdalmas Krisztus-szobor a Városmajornál - 1725
Fájdalmas Krisztus-szobor - Köztérkép, Ády képe
A Fájdalmas Krisztus-szobrot Rothe Mária budai polgár állíttatta 1725-ben. Az eredetileg festett mészkőszobor a 18. században a vesztőhely szobra volt. A Daun-féle majort körülvevő réten állt, majd Szilágyi Erzsébet fasori fogaskerekű végállomása mellé került.
Fájdalmas Krisztus-szobor - Köztérkép, Neszták Béla képe
A barokk kőtalapzaton ülő kő Krisztust egy körülbelül 160 centis vaskerítéssel vették körbe. Az erősen sérült szobrot 1995-ben ugyan restaurálta Plánka Zsuzsa, azonban tekintve mai állapotát, sajnos ráférne egy újabb felújítás.
Horváth Emese cikke, forrás: http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/az-5-legregebbi-szobor-budapesten/
A Szeretlek Magyarországra írt szobros cikkeimhez sok segítséget és ihletet ad a Köztérkép, ezért Tamás kérésére ezeket az írásokat itt is publikálom. Remélem nektek is tetszenek.
A mai Budapest területét már az 1700-as évek elejétől díszítették szobrok. Nagy részük sajnos elpusztult, van azonban néhány igazán régi alkotás, amit a restaurálásnak, vagy a másolatának köszönhetően ma is megcsodálhattok. Persze szó sincs esernyős lányokról, vagy ürgeöntő fiúkról. Ezek a 18. századi alkotások rendszerint vallási témájúak voltak. Íme Budapest legelső szobrai.
Szűz Mária-szobor a Krisztina téren - 1702
Szűz Mária-szobor archív felvétel - Köztérkép, Neszták Béla képe
Budapest legrégebbi köztéri szobra egy Szűz Máriát ábrázoló alkotás. A szobrot 1702-ben Janisch Mátyás üvegmester állíttatta a Magyar Jakobinusok terén. 1855-ben helyezték át a Krisztina téri templom mellé gróf Karácsonyi Guidó és Pflüger Ferenc költségén, mivel az eredeti helyén épült fel az "Alkotás-ház".
Szűz Mária-szobor másolata - Köztérkép, Neszták Béla képe
Az alkotás az imádkozó Máriát ábrázolja, aki a Földgömbön áll, amire kígyó csavarodik. A sok év alatt erősen tönkrement a szobor, ezért 1927-ben a Fővárosi Múzeumba (ma Budapesti Történeti Múzeum) szállították. A Krisztina téren azonban most is találkozhattok pontos másával, amit Fischer Antal készített 1984-ben.
Szentháromság-oszlop a Várnegyedben - 1713
Szentháromság-oszlop a kép jobboldalán (1931-es fotó) - Köztérkép, Ády képe
A Budai vár első fogadalmi emléke az 1691. évi nagy pestisjárványt követően, már 1706-ban elkészült. Azonban a pestistől rettegő budai polgárok négy év múlva lebontották, hogy egy még hatalmasabb fogadalmi oszlopot állítsanak a helyére. A Szentháromság-oszlopot 1713-ra faragta ki Ungleich Fülöp és Hörger Antal.
A hatszögletű obeliszk tetején a Szentháromság szoborcsoport helyezkedik el: az Atya, a Fiú, és aranysugarak között, galamb képében a Szentlélek. A talapzat párkányain szentek szobrait láthatjátok, valamint Magyarország, illetve Buda címerét és a pestis járványra emlékeztető domborműveket.
Károly király és Zita királyné koronázása 1916-ban a Szentháromság-oszlop előtt - Köztérkép, Ády képe
Ma már nem az eredeti Szentháromság-szobor áll a Várnegyed Szentháromság terén. Az 1913-as alkotás ugyanis nagyon rossz állapotba került az ostrom után. Sérülései miatt a szobrot 1968-ban Búza Barna tervei alapján restaurálták. Szobrait újrafaragták, sőt az új emlékmű 2005-2007 között ismét teljes restauráláson esett át. Az eredeti szobrokat pedig a Kiscelli Múzeum őrzi.
Szentháromság-oszlop újrafaragás és restaurálás után - Köztérkép, Neszták Béla képe
Nepomuki Szent János szobra Csepelen - 1721
Nepomuki Szent János szobra még az 1973-as restaurálás előtt - Köztérkép, Neszták Béla képe
Nepomuki Szent János szobra eredetileg nem Csepelen állt. Alkotója ismeretlen, mindössze annyit tudunk a szoborról, hogy 1721-ben a Kecskeméti kapunál avatták fel. Csak később, 1973-ban került a XXI. kerületbe, köszönhetően Kovács Ernő restaurátornak, és Agostházi Lászlónak aki a védőépület felújítását és áthelyezését tervezte.
A négy lépcsős, oszlopos kis épületben kő talapzattal egybefaragva áll a két méternél magasabb színezett férfi alak, János szobra, feszülettel és kis angyallal. Az épület oldalán pedig márványtáblán a szobor történetét olvashatjátok el.
Nepomuki Szent János szobra a 2014-es restautálás után - Köztérkép, Domby képe
2014-ben a Szent Imre téren ismét felújították a szobrot és kibővítették egy kő híddal is, ami Módy Péter szobrász-restaurátor munkáját dicséri.
Szent Flórián a Belvárosi templom falán - 1723
Szent Flórián szobra 1973-ban - Köztérkép, Ády képe
Hörger Antal 1723-ban készítette el Szent Flórián alakját. Szerencsére e szobor jó állapotban maradt ránk. Ma is megcsodálhatjátok az Erzsébet híd pesti lábánál álló templom hátsó falán, puttók társaságában. Szent Flórián a pékek, serfőzők, kéményseprők, fazekasok, kovácsok és a tűzoltók védőszentje is. Erre utal, hogy a szent szobra korsóból vizet önt a lábánál álló égő házra.
A templomot nemrég felújították. Ekkor a szentélyvégfal csúcsíves ablaka alatti szoborfülkében álló alkotás is megszépült.
Szent Flórián szobra - Köztérkép, Ády képei
Fájdalmas Krisztus-szobor a Városmajornál - 1725
Fájdalmas Krisztus-szobor - Köztérkép, Ády képe
A Fájdalmas Krisztus-szobrot Rothe Mária budai polgár állíttatta 1725-ben. Az eredetileg festett mészkőszobor a 18. században a vesztőhely szobra volt. A Daun-féle majort körülvevő réten állt, majd Szilágyi Erzsébet fasori fogaskerekű végállomása mellé került.
Fájdalmas Krisztus-szobor - Köztérkép, Neszták Béla képe
A barokk kőtalapzaton ülő kő Krisztust egy körülbelül 160 centis vaskerítéssel vették körbe. Az erősen sérült szobrot 1995-ben ugyan restaurálta Plánka Zsuzsa, azonban tekintve mai állapotát, sajnos ráférne egy újabb felújítás.
Horváth Emese cikke, forrás: http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/az-5-legregebbi-szobor-budapesten/
A Szeretlek Magyarországra írt szobros cikkeimhez sok segítséget és ihletet ad a Köztérkép, ezért Tamás kérésére ezeket az írásokat itt is publikálom. Remélem nektek is tetszenek.
Bejegyzés megtekintés:
