Putnok

 
Borsod-Abaúj-Zemplén megye ÉNy-i részén helyezkedik el, a Sajó bal partján. Miskolctól 40 kilométerre, Ózdtól pedig 20 kilométer távolságra van közúton. A 2001-es népszámláláskor a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. Az első helytörténeti okmányok és dokumentumok 1283-ból ismertek. A pápai „tizedet” szedők a várost már akkor is Putnok néven jegyezték fel. Nevének eredete nagy valószínűséggel szláv eredetű, és utast, út menti-t jelent; de olvashatunk olyan forrásokról is miszerint nevét a /szőlőt hordó/ puttonyosokról kapta. Feltehetőleg már a Neolit-korban is lakott volt. 1283-ig királyi birtok volt, a Gömöri birodalom része; később székhelye. Városi rangját mutatja, hogy 1423-tól itt volt a Vám- és királyi sókamara. Hunyadi János Putnokon is átvonult seregével. Mátyás király is megfordult itt. Innen eredhet a monda, mely szerint megkapáltatta az urakat a szőlőben, hogy azután megbecsüljék a kétkezi munkát és munkást. A Putnokyak építették /1412-től 1427-ig/ a Putnoki várat. A vár a Török Hódoltság és az azt követő idők viszontagságai során elpusztult, helyére 1834-ben Udvarház épült. 1881-ben Putnok elveszítette „városi rangját”. A XIX. században a Serényi grófok birtokaként a város fejlődött, kulturális intézményeket alapítottak. Az Ő idejükben három iskola épült, többek között a Gazdaasszonyképző /ma Gazdasszonyképző/, ahol Gobbi Hilda színművésznő is tanult. Putnokon a Trianoni békeszerződés, családi és rokoni szálakat; tradicionális kapcsolatokat szakított szét, Gömör vármegye megosztása miatt. 1920-25 között Putnok a magyarországi Gömör megye székhelye lett. A II. világháború után Ózd vette át a kistérség vezető szerepét. 1989. március 1-jén újra várossá nyilvánították.

Serényi kastély
Az egykori várkastély helyén a XVIII. században épült fel a Serényiek kastélya, amely mai klasszicista stílusát és formáját 1834-ben nyerte el. A felújításra szoruló épület, ma Szociális Foglalkoztató Intézet. Az 1834-ben épült kastélyt 1860-ban felújították; átalakították. Mivel dombra épült, délnyugati és északnyugati oldalán magasföldszintes; az északkeletin egyemeletes.

Putnok ma:
A rendszerváltás után sikerült ismét fejleszteni a várost. Sor került a gáz bevezetésére, folytatódik a közművesítés, az iskolákban színvonalas oktatás folyik. Mezőgazdasági „minta farm” létesült, pezseg a kulturális és közélet. A Városi Önkormányzat által 1997-ben indított beruházások: a gázhálózat kiépítése, a Szociális Központ kialakítása és bővítése, az autóbuszvárók kialakítása, a parkosítás mind javították a város külső képét és a lakosság komfortérzetét. A hosszú távú tervek között szerepel a szennyvízhálózat bővítése és az úthálózat teljes pormentesítése. Az Önkormányzat keresi a kül- és belföldi befektetőket a helyi letelepedésre; és támogat minden olyan kezdeményezést, amely a városban munkalehetőséget teremt, és fejleszti a lakosság életkörülményeit. Már VII. alkalommal kerül megrendezésre a „Gömör Expo”, mely minden évben április végén – május elején zajlik le. Egyúttal lehetőség a Trianoni határok miatt elszakított Gömör egységes képének kialakítására, bemutatkozására. A város legjelentősebb kulturális rendezvénye, a minden év nyarán megrendezésre kerülő „Gömöri Nyár” rendezvénysorozat. Főleg kulturális táborokat, kiállításokat, hangversenyeket, és a kultúrához kapcsolódó egyéb rendezvényeket szerveznek a közreműködők.

Putnok híres szülöttei:
Tomori Pál kalocsai érsek, a mohácsi csata vesztésekor a sereg vezére és hősi halottja; aki azért lett pap, mert az általa eljegyzett Putnoky lány az esküvő előtt meghalt.
Péczeli József (1750) református lelkész, költő és műfordító.
Tóth Ede (1844-1876) „A falu rossza” című, rendkívül sikeres színmű szerzője.
Putnok nevezetességei:
A városon áthalad az Országos Kéktúra.
Bányász Művelődési Ház
Gömör Múzeum: 1987-ben nyílt meg.
Holló László Galéria; Holló László (1887-1976) festőművész alkotásait, képző-és iparművészeti emlékeit mutatja be, 1994-ben nyílt meg.
I.világháborús emlékmű
II. világháborús emlékmű
Nepumoki Szent János szobra, XVIII. századi, késői barokk munka. A kastélypark és a templom kerítését képező kőfalban van. Műemléki védelem alatt áll!
Péczeli József emléktáblája, Putnok Tompa Mihály út 3.
Petőfi szobor, Putnok, Serényi tér. A putnoki ifjúság 1948-ban, a „Szabadságharc centenáriuma” alkalmából állítatta a Petőfiszobrot, melynek alkotója Gál Ignác ózdi sírköves mester volt.
Református templom. 1798 és 1804 között épült fel, késői barokk stílusban. Orgonáját 1867-ben Bárány János építette.
Római katolikus templom. Alapjait 1829-ben rakták le a romokban lévő vár déli részén. Soós Miklós Építész tervei alapján készült, barokk stílusban. A „Szentháromság” tiszteletére szentelték fel: 1836. október 8.-án. Tornya 1854-nen épült.
Serényi Béla szobor. Putnok, Serényi tér. Serényi Béla grófot (1866-1919) „a város jótevőjeként tisztelik” még ma is. Közadakozásból állított szobrát az 1940-es évek végén ledöntötték, ám 2000-ben a város felállíttatta új, egész alakos bronz szobrát; melynek alkotója Kiss László.
Serényi kastély. Az egykori végvár helyén épült a XVIII. században. Mai klasszicista alakját 1834-ben nyerte el.
Serényi kripta. Neoklasszicista stílusban készült 1860-ban Ybl Miklós tervei alapján. A köztemetőben áll, 1992-ben felújították. Műemléki védelem alatt áll!
Serényi László tér
Szent István szobor
Temetőkert – Itt található a „Bányász emlékmű”
Bejegyzés megtekintés: