Béres János bemutatása


Alkotó
Póka Ibolya @ 2009.01.30. 16:43

Zalatárnok díszpolgára (1999), Zalakaros Pro Urbe- díjasa (2001) és Vajda Lajos-díjas (2002).

1954-ben született Budapesten. Tanulmányait magán úton végezte. 1985-től tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. Tanulmányutakon vett részt a magyar Művelődési Intézet szervezésében Firenzében, Rómában, Nápolyban, Siennában, Padovában, Pisaban, Milánóban, Veronában, Párizsban.

Zalaegerszegen lakik és Szentgyörgyvölgyön, az Őrségben van alkotóháza. Kőből és bronzból dolgozik.

Főbb művei:
- Széchenyi István dombormű (180x120, kő), Zalaegerszeg, Széchenyi tér
- Kossuth Lajos mellszobor (70 cm, bronz), Zalaegerszeg, Kossuth tér
- Szent Kristóf dombormű (400x200, kő) Zalaegerszeg, Parkolóház
- Ruszt József dombormű (140x60, kő-bronz) Zalaegerszeg, „Dél Hercegnője” ház
- Széchenyi István szobor (180 cm, bronz) Bak, Fő tér
- Szent István szobor (200 cm, bronz), Lenti, Templom tér
- Szent István –Gizella szobor (350 cm, bronz-kő), Zalakaros, Szent István tér
- Csány László dombormű (90x60 cm, bronz), Nagykanizsa
- Kelemen Imre mellszobor (70 cm, kő), Zalatárnok, Iskola
- II. világháborús emlékmű, szobor (360 cm, kő), Süttő
- Gábor Miklós síremléke (220x220 cm, kő-bronz) Budapest, Farkasréti temető, művészparcella

48 köztéri alkotása közül 2 Szlovéniában, 1 pedig Ausztriában található. 19 plakettje és érme van közforgalomban.

Csoportos kiállításokon vett részt Zala megyei művészekkel Finnországban, Szlovéniában, Horvátországban, Ausztriában. Magyarországon rendszeres kiállító.

****************************************************************************************************************


209.85.129.132

Utazás
Béres János szobrász
Rovó - 2007.09.23 06:27

Az Őrség vonzza a művészeket. Az istenáldott tehetségű kitűnő művészeket. Alább néhány képet mutatok Szentgyörgyvölgy közmegbecsülésnek örvendő, új lakosának alkotásairól.

Márokföld Szentgyörgyvölgy mellett található, mindösszesen 40 lelkes kistelepülés, ami az Őrségben sem számít nagynak (ezt már csak Felsőszenterzsébet múlja alul, ahol a teljes lakosság egyetlen derék - ma is élő - családapa leszármazottja). Az Őrségben azonban természetes, hogy az ilyen piciny települések is kulturális rendezvénnyel rukkolnak elő, ahol a vaddisznópörkölt, a bérelhető sárkányrepülőgép és a szóbeli műfajok mellett több kitűnő festő és szobrász alkotásában is gyönyörködhet a nagyérdemű.

Emlékeztet ez a kulturális virágzás a török időkben tapasztaltra. Akkor a déli magyar területekről elűzött nemesek az ország északi részébe özönöltek, mert a szerbek által ellenünk hergelt hódítók a jobbágyokra igényt tartottak, de a lehetséges nemzeti vezetőket azonnal kiirtották. Az elűzött nemesek északon szükségképpen katonáskodásba és mellette a művészetek űzésébe kezdtek. A birtokaik kezelését ugyanis átvette tőlük a török, azzal nem kellett foglalkozniuk. E folyamatnak köszönhető a magyar reneszánsz kiteljesedése és máig emlékezetes virágzása. A romlás virágai, a fenyegető nemzethalál előtti pillanatnyi szélcsend termései voltak ezek.

Béres Jánost itt, ezen a márokföldi ünnepen ismertem meg. Egy valaha virágzó és gyermekzsivajtól hangos, de ma már pusztuló falu félig lakatlan és eladásra hiába várakozó házai között. Sajnálom, hogy nem vittem magammal a fényképezőgépemet erre a kiállítására, mert az ott láthatókról (meg a mester 45 köztéri szobrának legjaváról) azóta sincs képem.

Ezek a szobrok - és a többi, amelyet láthattam, de képet egyelőre nem tudok közreadni róluk - gyakran magányosnak, szomorúnak tűnnek. Talán egy kis keserűség is keveredik a hangulatukba. De ugyan milyen is lehetne egy életerős, tehetséges és sikeres fiatalember világképe a mai Magyarországon?

Így lett korhű.

Tele vannak a szobrai jelentéssel, amely a részletek megismerése és megértése során lassan világosodik meg. Jó őket sokáig nézni, mert élményt nyújt a kőből-bronzból kibontakozó gondolat, s mert a mester keze pontos, az esetenként képzeletbeli nőalakjai szépek és fantasztikusak. Olyan fajta szobrok ezek, amilyeneket mindig is, máskor szerettünk volna látni (hogy a csizma helyére tett szánalmas 56-os emlékműről most ne beszéljünk).

Remélem, egyre több köztéri Béres János-szobrot láthatunk a következő években.

Bejegyzés kezdőlapra | Megtekintés: 41, ma: 0, heti átlag: 0.11

Kapcsolódó alkotó: Béres János

Nincs még hozzászólás