Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I–III.

Digitalizált változat az Enciklopédia Kiadó utolsó kiadása nyomán

Jelen kereshető jegyzék a Kortárs Magyar Művészeti Lexikon (I-III., 1993-2001, főszerk.: Fitz Péter, Enciklopédia Kiadó) címszavait tartalmazza.

Miért, ha már van ilyen?

A sok mindenben nagyszerű Artportal.hu biztosítja ezt a digitális adatbázist sok éve, de a 2017. nyári megújulásuk során néhány számunkra kiemelten fontos blokk kikerült az adatlapokról. Ilyen az alkotók "köztéri művei" lista is, ami számunkra értékes ellenőrzési lehetőség volt.

Egyelőre átmeneti

Amíg nem megoldott a fentebb említett Artportal-os ellenőrzés, addig él ez az adatbázis. Kérlek benneteket, hogy az itteni adatlapokat lehetőleg ne linkeljétek forrásként. Hivatkozzatok a lexikonra!

BODA Gábor

szobrász, ötvös, (Lubotény, 1908. május 13. - Budapest, 1984. január 25.)

,

Az Iparrajziskolában kőfaragó-tanonc volt. 1925-1926: Iparművészeti Iskola, díszítőszobrász szak, mestere: Mátrai Lajos; 1926-1930: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Bory Jenő, Sidló Ferenc. Tagja volt a Képzőművészek Új Társaságának, az Új Művészek Egyesületének és a Szinyei Társaságnak. 1929 óta szerepelt különböző csoportos kiállításokon. 1930-1933 között Medgyessy Ferenc műtermében dolgozott; 1940-ben elkészítette élete főművét, a Dob utcai Postapalota (ma Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium) homlokzatát díszítő nyolc monumentális kőszobrát. A szoborcsoport főalakja Szent István, akinek figuráját a következő megszemélyesített alakok övezik: ősmagyar hírvivő, művészet, tudomány, politika, katonaság, technika, mezőgazdaság. 1945 után dekoratív épületplasztikákat és figurális kompozíciókat alkotott. Számos portrébüsztöt is mintázott, elsősorban a magyar népi írók arcvonásait örökítette meg. 1954-ben megbízást kapott hat kőrelief ill. gipszdombormű faragására a budapesti II. Rákóczi Ferenc Hadiakadémia előcsarnoka számára. Kisebb ötvöstárgyakat készített ezüstből. Mintázott érmeket, plaketteket. Készített terveket étkészletekhez is. Az ötvenes években a Budapesti Történeti Múzeum restaurátoraként dolgozott. Költészettel is foglalkozott: kb. 1500 szonett maradt fenn kéziratos hagyatékában. Szobrászata sokat merített a magyar népművészetből. Medgyessy Ferenc művészete erősen hatott rá, de mellette változatos művészi hatások segítették egyéni szobrászi stílusának kialakulását. Korai szobrait a tömbszerű formákba foglalt, aprólékosan kidolgozott részletek jellemzik. Később tudatosan tanulmányozta a korábbi idők szobrászatát, elsősorban az egyiptomi, mezopotámiai, mexikói plasztika alkotásait. Az ötvenes években érdeklődése a népvándorláskori művészet ornamentikája felé fordult. Néhány - a korszakban keletkezett - plasztikai alkotásán megnőtt az egymáshoz kapcsolódó dekoratív motívumok szerepe. Munkássága nagy hatással volt a század második felének magyar épületplasztikájára. A hatvanas években mintázott portrészobrai (pl: Krúdy Gyula portréja) realista szellemben fogantak.

Mesterei . 

  • Mátrai Lajos, Bory Jenő, Sidló Ferenc.

Egyéni kiállítások . 

  • 1983 • Városi Galéria, Gödöllő

  • 1984 • Kiskunhalas.

Köztéri művei . 

  • Figurális plasztika (kő, 1951, Budapest, Ipari Iskola)

  • Történelmi alakok: II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona, Thököly Imre, Esze Tamás, Zrínyi Miklós, Vak Bottyán (kő reliefek és gipsszobrok, 1954, II. Rákóczi Ferenc Katonai Akadémia)

  • Sarokreliefek (kő, 1956, Budapest, egykori MOM székház homlokzata)

  • Díszítő reliefek (kő, 1959, Kecskemét, Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium)

  • Díszkút (kő, 1959, Inota)

  • Krúdy Gyula szobra (kő, 1967, Szécsény, Városháza előtti park)

  • Pillér reliefek (kő, 1972, Budapest, Kereskedelmi Kamara)

  • Pásztor-kút (kő, 1980, Debrecen, Lékai János tér).

Művek közgyűjteményekben . 

  • Kortárs Gyűjtemény, Pécs

  • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.

Irodalom . 

  • Kisdéginé Kirimi I.: ~, Művészet, 1962/8.

  • Szij R.: ~, Művészet, 1967/8.

  • Magyar Művészet 1919-1945, Budapest, 1985

  • Oláh J.: ~, Magyar Napló, 1997. március