Wehner Tibor Köztéri szobraink című 1986-ban megjelent könyvében még csak arról írt, hogy a kompozíció építészeti kialakítása már nem az eredei elképzelésnek megfelelő. De mi is volt az eredeti elképzelés? A képeken látható középső 'szamárhátas bajuszfal' körül félkörívben, ahol jelenleg az 56-os emlékoszlopok állnak egy betonfal kerítette körbe a domborművet. Maga a domormű úgy ábrázolta Kodályt, amint éppen egy énekkart vezényel, ő csak hátulról látszik és a szemlélődő csak az énekesek arcát láthatja.
Melocco azt tartotta szem előtt, hogy Kodály egész életében ellenezte, hogy szobrot mintázzanak róla, és azzal akarta tiszteletben tartani emlékét, hogy az arca csak félprofilból látszott. Ugyanakkor a körbefutó betonfal miatt kívülről semmi sem látszott. A másik oldalon elhelyezett életfa mellet volt a bejárat, és a látogató itt tudott bemenni a belső félig zárt, felülről az ég felé nyitott térbe, mintegy bensőséges hangulatban elmélyülve az emlék előtt. Szép gondolat. Sajnos csak rövid ideig volt alkalmunk élvezni az alkotás eredti felépítését. Néhány éven belül a külső falat le kellett bontani, mert egyes eléggé el nem ítélhető gazemberek rendszeresen illemhelyként használták, és mocskot hagytak maguk után. Közben az életfa leveleit sorra ellopkodták, a képeken is csak a csupasz ágak láthatók.
A fal lebontásával viszont az egész kompozíció alapgondolata megsemmisült, és az alkotás igy már értelmezhetetlen torzóvá változott. De még így sem maradt épségben, mert a 2000. év telén, valamikor karácsony és újév között fémtolvajok ellopták feldarabolták, színesfém hulladék formájában értékesítették. Az esemény tragikus következményekkel járt: miután a rendőrség kinyomozta és elfogta a tetteseket, a színesfém telep tulajdonosa, amikor tudomására jutott az eset, szívinfarktust kapott, és szörnyethalt.
A szétdarabolt dombormű visszakerült Melocco Miklós műhelyébe. A helyreállítás több szempontból is kétséges. Részben a művészben felmerültek kétségek az alkotás koncepciójával kapcsolatban, ma már nem lenne érdemes ugyanúgy visszaállítani a kompozíciót. Másrészt a megmaradt részek felhasználásával átalakult az építmény 56-os emlékművé (http://www.kozterkep.hu/~/6207). Harmadrészt azóta a közelben felállították Szemők Zsuzsanna 2007-ben készült Psalmus Hungaricus című alkotását(http://www.kozterkep.hu/~/1545). Talán van remény, hogy egyszer még valamelyik iskola területén újból felállítják az alkotást.