Debrecen több száz éves fennállása alatt a összesen húsz temetőt nyitottak a különféle felekezetek. Addig, míg a város a XX. század elejére kinőtte ezeket, és Borsos József, a város főépítészének tervei alapján megépült a 21. temető, melyet Köztemetőnek neveztek el. 1932-re lett kész a ma már műemléki védelem alatt álló Krematórium épülete, melynek működését vallási okokból csak 1951-től engedélyezték. Négy, körben díszített ravatalozó termet hoztak létre.
Ifj. Kovács János debreceni festőművész készítette a legdíszesebb terem freskóit, és színes, ólombetétes üvegablakait.
A freskók az üvegablakok vonalát követik. A hegyibeszédet elevenítik meg.
A klinkertégla díszítés az épületen kívül, és belül is végigvonul. Ez a Borsos József építész alkotta épületekre jellemző vonás. A temető minden részletét, még a kerítést is Borsos tervezte.
Egyedül a Krematórium épületének díszítésére, és a szobrok elkészítésére írtak ki pályázatokat a művészeknek.
Egy kis lista: Haranghy Jenő, Holló László, B. Kokas Klára.