Székelyföldön a legerősebb Petőfi-kultusz Székelykeresztúr városában van, ahol a híres költő utolsó éjszakáját töltötte (a Gyárfás udvarházban) a számára végzetes Fehéregyházi csata előtt, illetve ahol eltünt. Sőt a keresztúri lokálpatrioták szerint "Petőfi a keresztúriaké" (is). „A Petőfi Sándor alakja köré szőtt legenda jellegzetesen Keresztúr-városi történet. A keresztúriak szeretete hívta életre, és szívből jövő cselekedeteink éltették. (…) az utolsó éjszaka, s a közeli Fehéregyházán másnap beteljesült csillagsors avatta Őt örökre a mi Petőfinkké.” - írja Dávid Gyula a "Petőfi Erdélyben" c. 1972-ben megjelent kötet előszavában. E településen a költőnek az első szobrát 1973 januárjában avatták fel (kapcsolva a műlap), Márkos András alkotását, aki korábban 1944 és 1950 között rajztanár volt a városban. Szintén ő mintázta meg ezt, a költő nevét viselő általános iskola előtt álló mellszobrot is, de ezt már halála (1972) után több mint 20 évvel avatták fel. Az első (Főtéri) szobor bronzból, ez a mellszobor vasból lett kiöntve - ezért nevezi a helyi népnyelv "vas Petőfinek". Van még egy harmadik Petőfi köztéri szobor is a városban, a költő Bem tábornok társaságában, az említett Gyárfás udvarház kertjében (1998-ban avatták).
A fotók között mellékeltem két szintén általam fotózott, a főtéri Perőfi-szobor felsőtesti részét ábrázoló felvételt (ezek nem szerepelnek az alkotás műlapjánál). A két alkotás ugyan más-más mintázás egy művésztől mégis számos hasonlóssági jegyet hordoz, annak ellenére, hogy a vasszobor figurája felemelt fővel és frontális tartással jelenik meg, míg a bronzszobron kissé lehajtott fejjel és enyhén csavart tesstartással látjuk a költő alakját.

---