Kossuth Lajos halálát követő emlékállítási mozgalom, a Kossuth Ferenc vezette Függetlenségi Párt felkarolásával országos méreteket öltött. E mozgalom részeként Kossuth halálának tízedik évfordulója évében dr. Óvári Ferenc országgyűlési képviselő, a Függetlenségi Párt tagjaként egy Kossuth-szobor ajándékozási szándékát jelentette be a március 15-ét ünneplő ajkai polgároknak (1904). Az ajkaiak örömmel fogadták ajánlatát és az 1904. április 20-i képviselőtestületi ülésen a következők szerint határoztak a szobor felállítása ügyében:
„A községi bíró előterjeszti, hogy dr. Óvári Ferenc országgyűlési képviselő úr Ajka községben a folyó évben megtartott március 15-i ünnepély alkalmával kijelentette, hogy halhatatlan emlékű hazánk fia, Kossuth Lajos érc mellszobrát hajlandó Ajka községnek adományozni. Kéri ezt tudomásul venni, s a szobor elhelyezése tárgyában intézkedni.” –A képviselők által meghozott határozat szerint köszönettel elfogadták az ajánlatot, és egy szoborbizottságot hoztak létre, melynek tagjai: Nirnee Ferenc földbirtokos, Tamaska Lajos ev. Lelkész, Szabó Aladár ref. Lelkész és az elöljáróság tagjai.
A bizottság gyors előkészítő munkát végezve, már június 18-án a képviselőtestület elé terjeszti javaslatát. Tamaska Lajos bizottsági elnök javasolja, hogy a felállítandó szobor a Rózsa vendéglő előtti térségen, a Torna-patak partján kerüljön elhelyezésre. Egyúttal bemutatja Somodory Károly balatonalmádi kőfaragónak a szobor talapzatára vonatkozó tervrajzát és költségvetését. E kőfaragó hajlandó almádi vöröskőből 400 koronáért teljesen elkészíteni a talapzatot és a szállításért további 160 korona fuvardíjat kér. –A bizottság nevében tett javaslatokat a testület egyhangúlag elfogadta.
A döntést követő két hónap múlva, 1904. augusztus 30-án került sor a szoboravatási ünnepségre, melyről a Somlyóvidéki Hírlap közölt részletes beszámolót. A szeptember 4-én közzétett írásból megtudhatjuk az ünnepség lefolyását: „Lélekemelő szép ünnepély folyt le a héten Ajkán. Ekkor leplezték le hazánk halhatatlan emlékű nagy fiának mellszobrát. A bronzból készült szobrot dr. Óváry Ferenc országgyűlési képviselő ajándékozta Ajkának. Ajka község szép faragott kőalapot csináltatott a szoborhoz, környékét parkírozta, fenyőfákkal ültette körül, s az egész parkírozást csinos sodronykerítés övezi. A szobor Ajka község Fő utcáján van felállítva, közvetlen a Torna-patak partján.”
E tudósítás korhű és eleven képet rajzol az ajkaiak nagy ünnepéről. Leírják, hogy e keddi napon ünneplőbe öltözött az egész település, a házakon nemzeti zászló lengett, délben pedig a vasútállomásra özönlő tömeg várta Hentaller Lajost, aki Kossuth Ferenc felkérésére vett részt az ünnepségen, a Függetlenségi Párt képviselőjeként, továbbá a szobrot adományozó dr. Óváry Ferencet. Délután előbb a községházán ünnepi díszközgyűlésen jegyzőkönyvileg megörökítették Kossuth Lajos szobrának leleplezését, majd sor került az avató ünnepségre.
Az ünnepség kezdetén, az ajkai Daloskör Gáthy Zoltán pápai énektanár vezetésével énekelte el a himnuszt, majd Tamaska Lajos lelkész, mint a szoborbizottság elnöke méltatta Kossuth Lajos érdemeit és az ünnep jelentőségét. Ezt követően még számosan emelkedtek szólásra, majd a község, az egyházak, és a szomszédos csékutiak nevében helyezték el a kegyelet koszorúit. A szózattal bezáruló ünnepség végén Nagy Gábor bíró a község nevében átvette a szobrot, mely Holló Barnabás szobrászművész gyönyörű alkotása. –A nagy ünnep este a Lázár-féle vendéglőben fogadással és táncmulatsággal zárult.
Azóta 93 év telt el és a Kossuth-szobor jelenleg is áll és évről-évre több virág borítja talapzatát, jelezve, hogy a szabadság és függetlenség bajnoka örök jelképpé vált a magyar nép szemében. Ugyanakkor sajnálatos, hogy a szobor utóéletéhez számos indokolatlan és kényszerű áttelepítés és átalakítás is hozzátartozik. Miután 1926-ban Ajka nagyközségi státuszt kapott első ténykedései között az evangélikus iskola előtti téren lévő gesztenyefás ligetben világháborús emléket állítottak. Egy év múlva, 1927-ben ide helyezték át Kossuth Lajos szobrát is. A második világháborút követően több meggondolatlan politikai döntés is ártott Kossuth emlékének. Előbb egy szolgálatteljesítés közben elhunyt határőrt temettek a ligetbe, majd itt alakították ki a szovjet katonák emlékművét. A megalázó állapotot Ajka város polgárainak kívánságára úgy oldották fel, hogy szobrát 1976-ban áttelepítették a Kossuth Lajos Általános Iskola előtti térre. Azóta is ott áll átalakított, méltatlanul alacsony és szerény talapzatán.
Forrás: H. Szabó Lajos: Kossuth emlékek Veszprém megyében. Pápa, 1997. 131-133.p.