Nagyon sokszor elmentem e’ mellett a szobor mellett, mire aztán nemrégiben a közelébe jutottam.
Ha valaki kalandvágyból a Lazara téren kutatna szobrok után – mert, hogy a szerbia.com szobor „katalógus” legalább hat szobrot ad meg a térre, - akkor legyen több szerencséje, tekintve, hogy én csak „Spojene Forme”, (Autor: Bešlić Ana) szobrot találtam, no meg ezt az emlékművet, ezt viszont nem említi a katalógus.
A szobor hosszú történetét a http://korzoportal.civcic.com/casopis-grada-za-proucavanje-spomenika-kulture-vojvodine bejegyzésből tudhatjuk meg, melyben különösen érdekes a szobor „magyar vonatkozása”:
E tekintetben a szobor érdekessége, hogy még az Osztrák-magyar időszakban, császári rendeletre (1917) a háború hőseit ábrázoló emlékműveket kellett fölállítani, így Szabadkán (mely terület viszonylag nyugodt volt a harcok szempontjából) ismeretlen (föltételezett olasz) kőfaragó elkészítette a szobrot, amikor is az Irgalmas Jézus, megsimogatja fejét a sebesült osztrák-magyar katonának.
Különös, de valószínűsíthető, hogy az általános motívum, és Jézus alakja miatt a szobor több évtizedet, lebontást, áthelyezést, raktározást, átalakítást is átvészelhetett, míg 1993. novemberében Sava Halugin hathatós közreműködésével a szobrot fölállították mai helyén.

---