Rimaszombatban Petőfi Sándor egész alakos szobrának talapzatán saját szavait olvashatjuk:
"Kineveztettem és fölesküdtem táblabírónak...
Isten és Gömörmegye kegyelméből (1845. május 29.)"
https://www.kozterkep.hu/~/14155/Petofi_Sandor_Rimaszombat_2004.html
Amikor először járt a városban Petőfi egy szerény házikóban szállt meg barátjánál Huszth Jánosnál, Rimaszombat főügyészénél, akinél már nem jutott neki hely ágyban, párnák közt aludni, mint írja: "mint kerülheti ki az ember azt a kellemetlenséget, hogy a haja bepelyhesedjék?" - kénytelen volt a puszta földön tölteni az éjszakát.
Az emléktáblán Petőfi naplójából erre utaló sort olvashatjuk.

A régi ház műemlékként is figyelmet érdemel, hiszen ma Rimaszombat legrégebbi álló épülete. W-né Győry Ida 1939-ben emléktáblát készíttetett a házra, ami ma is látható.
A régi háznak még vannak falrészletei, melyek a 17. századból valók, többször javították, de megmentették az utókornak a parasztbarokk homlokzatú épületet, mely Múzsák Háza néven funkcionál, de a városban sokan Petőfi-háznak emlegetik.Több helyiségből áll, amiben természetesen az egyik szoba Petőfinek állít emléket, másikban Ferenczy István szobrászművész, A.Tóth Sándor festőművész, Blaha Lujza színésznőn kívül más jeles alkotóknak, íróknak, költőknek, képzőművészeknek, tudósoknak, színművészeknek, a múzsák kiválasztottjainak állítottak emléket, akik által a város ismertté vált. Nem eredeti anyaggal ugyan, de a másolatok is beszédesek.

Rimaszombat és Vidéke Polgári Társulás jóvoltából visszaköltöztek bele a múzsák.

Az egy hetes rendezvénysorozat egyik főszervezője B. Kovács István történész, muzeológus volt. A Petőfi-ház és emléktábla avatása után megemlékeztek az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulójáról is, majd olyan történelmi helyeken tettek múltismereti túrákat, mint Betlér, Krasznahorka, Rozsnyó vagy Berzéte - a Felvidék nevezetes helyein.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Krasznahorka_v%C3%A1ra

---