Az angyalföldi hajógyártás története 1868-ra nyúlik vissza, amikor Hartmann József, az Óbudai Hajógyár egykori gyakornoka, külföldön hajógyártási tapasztalatokat szerző és egy kis hajójavító üzemet birtokló hajószerelő vállalkozó telephelyét a Lánchíd szomszédságából a Népszigetre és a Váci útnak erre a részére telepítette. Az üzem látványosan fejlődött, 1911-től kisebb cégek beolvadásával Ganz és Társa Danubius Gép-, Vagon- és Hajógyár néven működött egészen a II. világháború végéig. A háború után a legjelentősebb ipari vállalatok egy kézbe vonásával, a Nehézipari Központ létrehozásával a teljes magyar ipart központosították, és az üzemeket ily módon államosították. Utóbb került sor a profiltisztításra, a hajógyár két kisebb újpesti hajószerelő céggel fuizionált, neve 1952 nyarán a román és a magyar nép megbonthatatlan barátságának jegyében Gheorge Dej Hajógyárra változott, és ez az elnevezés egészen 1962-ig kitartott. Az üzem önállósága úgy szűnt meg, hogy 1962-ben minden ilyen profilú hazai vállalatot beépítettek a Magyar Hajó- és Darugyár elnevezésű trösztbe, mely aztán itteni telephelyeivel 1994-ben állt le végleg, rövidesen felszámolták. A stíluskritikai megfontolások alapján alighanem a negyvenes-ötvenes évek fordulóján épült Váci úti központi igazgatósági irodaépület megmaradt, de környezete teljesen eltűnt, az irodaház telkének a Duna felé már nincsen közvetlen kapcsolata, és az épülettől délre eső üzemi területen épült fel például a Duna Plaza.

Pándi Kiss János kb. 160 cm-es kő talapzaton álló, 265 cm magas, igen jó minőségű mészkőből egyben készült, hajócsavaros munkásalakját 1953-ban, abban az időszakban állították, amikor a gyár Gheorge Dej nevét viselte. A bejárat jobb oldalán álló szobor, id. Fekete Géza hasonló léptékű hajóműszerésze két évvel ezután készült el. Mindkét szobor a korszak reprezentatív alkotásai közé tartozik. Az egykori igazgatósági épületből irodaház lett, de a két monumentális szobrot igen szépen felújították, és ma rendületlenül, épségben állnak a helyükön. 2011-ben az egykori hajógyár emlékére emléktáblát is avattak a bejárati résznél.

---

Kb. 160 cm kő talpazat, 265 cm magas kő.