A falfestmény a Várkertbazár épületében kialakított multifunkcionális rendezvényterem falán látható. Az épületbe belépve a szemközti falon. A helyiség nem kap természetes fényt, ezért a 80 méter hosszú fal színe fehér lett. De, hogy ne legyen vakító, egyöntetű, a falra a legkorábbi, az 1483-as a Nürnbergi, vagy más néven Schedel Világkrónikában megtalálható Buda ábrázolásának egy metszete került. A fametszet Budát a Duna felől ábrázolja. Minden bizonnyal helyszínen készült rajzok alapján készült. „A latin nyelvű krónikából Magyarországon 23-at, míg a német változatból 22-öt őriznek. Ez utóbbiból Kalocsán három (ezen belül két régi színezésű) példányt tartanak nyilván.”
Sajnálatos módon elég ritkán lehet bemenni az épületbe csak úgy megnézni. Tavaly láttam, amikor az Ybl születésnapi rendezvény keretében Dévényi Tamás épületbejáró sétát vezetett. A Várkertbazár belsőépítészeti munkáit Dévényi Tamás vezetésével a Budapesti Műhely készítette. Amikor máskor arra jártam, ismerősömnak akartam megmutatni zárva volt, vagy rendezvény volt, legutóbb hústvéti kirakodóvásár, és csak belépődíj ellenében lehetett volna bemenni.
A Schedel krónikáról és a Buda ábrázolásról jobb, ha idézek:„Két nürnbergi kereskedő Sebald Schreyer és veje Sebastian Kammermeister adott megbízást 1491-ben Hartmann Schedelnek, aki Padovában tanult orvosnak, hogy elkészítsen egy a világ történelmével foglalkozó krónikát latin nyelven. A krónika szövegét Schedel nagyjából 90 %-ban egyéb korábbi krónikákból kölcsönözte. A német fordítást a nürnbergi kincstár írnoka Georg Alt készítette.”
„Ötszáz évvel ezelőtt, 1493. július 12-én jelent meg latin kiadásban, ugyanezen év december 23-án pedig német fordításban az az első nyomtatott világkrónika, amelyben Buda legrégibb hitelesnek tekinthető látképe fennmaradt. A mintegy 600 lapos, nagyméretű ősnyomtatvány a 15. századi könyvművészet kimagasló emléke.
Ez a metszet Buda első hiteles ábrázolásaként ismert, ami azonban nem azt jelenti, hogy részleteiben is valósághű. A korai veduták készítői a városra
jellemző elemek, így a fekvés és az ismertebb, jelentősebb épületek többé-kevésbé hiteles bemutatására törekedtek csupán. A kevésbé fontos részeken gyakran akkor is sematikus háztípusokat ábrázoltak, ha a helyszínen dolgoztak.
A szerző és az illusztrátorok együttes érdeme, hogy a Mátyás-korabeli Buda ilyen nagyméretű, hiteles és impozáns látképpel került a világkrónika olvasói elé, jelentőségét és szépségét méltató szöveg kíséretében. „
A metszet a neten megtalálható színezett és színezetlen változatban. Nekem nem sikerült a fekete-fehér változatot mentenem.

---