Ennek az alkotásnak a "pályafutása" az "1848-as szabadságharc vértanúi és vezetői" (eredetileg, ill. ma: A 13 aradi vértanú és Batthyány Lajos mellszobra) című szoborcsoport tagjaként indult.
Első látogatásomkor a 2011-es Múzeumok éjszakája rendezvénysorozat keretében jártam itt. A fényképek rendezésekor, ill. a műlap készítésekor döbbentem rá, hogy a múzeumtól kapott információhoz képest a csoport eltérést mutat. Ezt nem is igen tudtam megmagyarázni, csupán konstatáltam a tényt, a tizennégyek csoportjában szerepelt Görgey Artúr, míg hiányzott Poeltenberg Ernő mellszobra. Mindkettőjük neve egyértelműen köthető az 1848-as forradalomhoz, de azzal a különbséggel, hogy Görgey (az árulás gyanújával bár, de) túlélte az eseményeket, míg Poeltenberg sorstársaival együtt valóban vértanúhalált halt. Mindezt kicsit bővebben ld. a kapcsolt lapon is.

Nem tudom, mi lehetett a csere oka, nem is akarok találgatni, de egyelőre úgy gondolom, nem zavarom a múzeumot a kérdésemmel ez-ügyben.. Most őszintén örültem, hogy rendeződtek a sorok.

Görgői és toporci Görgey Artúr (1818–1916) eredeti végzettségét tekintve vegyész, sőt a forradalmat megelőző időkben ezen a téren kiemelkedő munkássággal rendelkezett. Az 1848–49-es forradalom idején több alkalommal a honvédsereg fővezére.
A világosi fegyverletételt az aradi haditanács döntése előzte meg, aminek Görgey fenntartás nélkül vetette alá magát. Megtörténte után Görgey hadifogságba került, ahol értesült arról, hogy az udvar kegyelmet adott neki, másrészt az ítélet ausztriai száműzetés volt. Mindezek következménye, hogy Görgey hosszú időre az áruló jelzőt viselte magán.

---