1880-ban egy földrengés nagyon megrongálta a templomot. Hermann Bollé tervei alapján állították helyre 1882--1890 között abban a formájában, ahogy ma is látható. A Szűz Mária és a gyermek angyalokkal szoborcsoport akkor készült, Josef Beyer osztrák szobrász alkotása.
„A földrengés pusztítása után a belső és a külső díszítést is megújították. Mivel a munkákhoz gazdasági okokból gyenge minőségű köveket használtak, a katedrális külső díszei viszonylag rövid időn belül felismerhetetlenné váltak. 1938 óta a külső elemek rekonstrukciója szinte folyamatos.”
Az évek során nagyon megrongálódott szoborcsoportot Vladimir Herljevič szobrász a székesegyház kincstárában megtalált fotók és a közben a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia Szobortárában megtalált modell alapján restaurálta.
A templomot építésekor Szent István királynak szentelték. Átépítések után szentelték Szent László királynak is, majd Mária Mennybemenetele-templom, székesegyház lett. Ezért ez a szoborcsoport fontos része a templomnak.
A szoborcsoport alatt látható Horvátország (ötször öt mezővel sakkozott pajzs), Szlavónia (a kék mezőt ezüst, hullámos ikerpólya osztja, a két pólya közti vörös mezőben természetes színű nyest fut, a felső kék mezőben arany csillag lebeg; az ikerpólya két folyót: a Drávát és a Szávát jelenti, a csillag a Marsot, a futó nyest a középkori nyestbőradó képi megjelenítése) és Dalmácia (három leopárdfej), azaz a történelmi Horvátország címere.

---