Az egységes magyar gyorsírás feltalálójának, dr. Radnai Bélának (1891-1962) 1936-ban készült el villája a Vérhalom tér melletti Cimbalom utcában. Radnai műgyűjtő volt, és rendszeres vásárlója a kortárs művészeknek. Házának kertjébe vette meg Medgyessy Ferenc „Pihenő lányka” és „Álló női akt” szobrát, ez utóbbinak elég fordulatos a története.
Medgyessy 1931-ben készítette el a gipszmintáját: „Álló női akt (gi) 75 cm. Később háromszoros nagyításban (kő) a Szépműv. Múzeum vásárolta meg 2000 p. 1935-ben Meier-Gräfe ajánlatára. [Helyesen Julius Meier-Graefe. Nemzetközi hírű német műkritikus.] A Nemzeti Színház sóskúti oszlopkövéből. Később visszakértem és haraszti kőbe faragtam, újra átdolgoztam, kijavítva kicseréltem 1936-ban.”
Radnai Béla tulajdona tehát az eredeti változat lett, melyet többször ki is állítottak életében.
Az „Álló női akt”-ot 1999 őszén Káldi Richárd kőszobrász restaurálta, majd 2000. március 6-án a győri Esterházy-palota Radnai-gyűjteményébe szállították a Radnai özvegyétől megvásárolt többi műkinccsel együtt.
Mindjárt a főbejárattal szemben, egy szoborfülkében állították fel. Beltéri elhelyezését a zárványos kőanyag megóvása indokolta.

---