A Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdíjegylete 1893-ban alakult meg Budapesten, azzal a céllal, hogy a keresetképtelenné vált munkásokat segélyezzék, megmentve őket így az elszegényedéstől. A gondoskodás arra is kiterjedt, hogy az elhunyt dolgozó árvái, neveltetési járulékban részesüljenek. Bő tíz év után az egyletnek a budapesti központon és öt kerületi befizetőhelyen kívül, mintegy 117 fiókpénztára volt vidéken. Időszerűvé vált tehát egy új székház átadása, melyre 1906 januárjában került sor a VIII. kerület József utca 23. (ma József utca 3.) szám alatt. Átadásáról a korabeli sajtó is lelkes szavakkal számolt be:
„Ez a ház, melyet olvasóinknak bemutatunk, egyike a főváros legszebb középületeinek, mely mind külső csinosságában, mind belső modern berendezésében méltán dicséri tervezőjét és építőjét, Kauser Gyula jóhírű építész-építőmestert. A ház földszintjének utczai részét foglalja el az egylet mintaszerűen berendezett központi irodája, a többi 27 lakás pedig, melyek a modern higiénikus követelményeknek megfelelően vannak beosztva és berendezve: bérbe vannak adva.
Ezen házban alkalmaztak először a lépcsőház földszintjén egy teljesen uj rendszerű lakásmutatót, mely minden lakó részére külön levélszekrényt tartalmaz telefonnal összekötve, úgy hogy a levélhordónak nem kell az egyszerű levelekkel az összes emeletekre fáradnia. A levélszekrény czélszerü berendezését kívánatos volna minden fővárosi modern házban meghonosítani már csak a levélkézbesítés gyorsasága és a levélhordók nehéz munkájának megkönnyítése végett is.”
A valóban impozáns épület homlokzatán egy freskó kapott helyet, amely jelképrendszerében az egyesület célját jelenítette meg. Sajnos alkotójára nézve nem találtam adatot. Azt sem sikerült kiderítenem, hogy meddig díszítette a freskó az épületet és miért távolították el.

---

A székház épülete ma is áll a József utca 3. szám alatt.
Sajnos a díszítés ma már nem látható.

Lásd a két általam feltöltött képen.

Időközben utánanéztem egy 1923-as térképen a József utcának. Ezek szerin a József utca a Mikszáth tértől a Mátyás térig tartott, vagyis a mai Krúdy utcát is magában foglalta. Ebből adódik a számozásbeli eltérés.