Jelenleg öt mellszobor áll az Óbudai Egyetem szoborparkjában, emlékezve a tudomány nagyjaira, akik nem csak a műszaki kutatások, hanem az oktatás területén is kiemelkedőt alkottak. Ötüknek többnyire az egyetem egy-egy kara is nevét viseli, így a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar is – továbbörökítve ezzel is a tudós nevét.

Kandó Kálmán (1869–1931) a budapesti műegyetemen szerezte gépészmérnöki oklevelét 1892-ben. Pályafutása Párizsban indult, ahol az indukciós motorok méretezése terén olyan számítási módszert dolgozott ki, melynek hatására a Ganz-gyár igazgatója /Mechwart András/ meghívta osztályvezetőnek, majd igazgató-helyettesi rangot kapott. Nevéhez fűződik az indukciós motorcsalád megtervezése. A Ganz-gyár több, meghatározó tevékenysége kapcsolódik személyéhez. Ezek egyike személyes pályáját Olaszország felé vitte.
1917-től tér vissza a Ganz-gyárba, ahol előbb annak műszaki igazgatója, majd vezérigazgatója.
Az általa kidolgozott fázisváltós rendszert a Nyugati pályaudvar-Dunakeszi-Alag közti szakaszon próbáltak ki. A tapasztalatok alapján döntött a MÁV a Budapest-Hegyeshalom fővonal villamosításáról, ami a világ első egyfázisú 16 kV-os, 50 Hz-es villamos-vasútvonala volt. Az erre, általa tervezett villamosmozdonyt is róla nevezték el.

A mellszobrot a tudós születésének 140. évfordulójára helyezték el a szoborparkban. Ugyanakkor „In Memoriam Kandó Kálmán Emlékülés” keretében mutatták be munkásságát.

---