A Magyarok Nagyasszonya-dombormű Szűz Máriát a megkoronázott gyermek Jézussal és a hozzájuk imádkozó két angyallal ábrázolja. Alkotója a templom sok más szép munkájával együtt idáig ismeretlen.
1875-ben alakult meg a „Mária remete Boldogasszony Kápolna Egylet”, melynek célja egy megfelelő kegytemplom építése volt. Az egylet főleg német, óbudai és vízivárosi kisiparosok és szatócsok kezdeményezésére, Eberling Antal, Szentkuti Antal és Gallauner Károly vezetése alatt jött létre. Gebhardt Jozefa 33.000 forintot áldozott a százezer forintos építkezésre.
A tervet Schönner Ferenc és Hauszmann Alajos készítették, a kivitelezést Hauszmann Sándor építőmester felügyelte. A neogótikus stílusú templom 700 négyzetméteres. Hossza 44, szélessége 15, magassága ugyancsak tizenöt méter, a torony 54 méterre magasodik. A kegytemplomot 1899. október elsején szentelte fel Steiner Fülöp székesfehérvári megyéspüspök, Wolafka Nándor és Bogisich Mihály címzetes püspökök, nagyszámú papság és mintegy tízezer hívő jelenlétében.
II. János Pál pápa 1991-ben a „basilica minor” címet adományozta az egykoron önálló Pesthidegkút területén fekvő máriaremetei templomnak. A kegyhely máig a Boldogasszony búcsújáróhelye, fő célja az ősi Mária tisztelet ápolása és megőrzése.

---