Az emléktábla avatási idejét 1963-ra módosítottam. Noha látszólag egyszerű domborműves emléktábláról van szó, az alkotás története eléggé kacifántosra sikerült. Budapest Főváros Tanácsa VB Népművelési Osztálya 1962. március 27-én - felsőbb kormányszervek határozataira való hivatkozással - kérte Kalló Viktor szobrászművész és Skoda Lajos építész megbízását a Károlyi-palota külső falán domborműves emléktábla megtervezésére. Az adminisztráció azonban késlekedett, annak ellenére, hogy az emléktáblát 1962 novemberében, Károlyi Mihályné Andrássy Katinka magyarországi látogatásakor kívánták felavatni, a két alkotó kijelölésére csak április 11-én, hivatalos kiértesítésükre május 11-én került csak sor. A nyár folyamán Kalló és Skoda semmilyen változatot nem mutatott meg a zsűrinek, erre először szeptember 28-án került sor, amikor az 1:1-es gipszmintát mutatták be, amely ellen a különféle bíráló bizottságok számtalan kifogást emeltek, a terv egyedül Károlyi Mihályné tetszését nyerte el. Az avatás idejét módosították - 1963. március 4-re, Károlyi születésnapjára -, a továbbfejlesztett tervet végül 1962. november 27-én mutatták be, és az emléktábla rohammunkában, számtalan hivatal folyamatos közbeavatkozása és sürgetése révén készült el. Az avatás ideje tehát nem a kerek, 1965-ös évforduló, hanem 1963. március 4.

A történet részletei: Adatok és adalékok a hatvanas évek művészetéhez. A Művészeti Bizottság jegyzőkönyvei 1962-66. Képző- és Iparművészeti Lektorátus, Bp., 2002. I. kötet 226. és 228-231. o.