Kismajtény Nagykárolytól 14 km-re keletre, a Kraszna bal partján fekvő település, Nagymajténytól 5 km-re nyugatra található. A majtényi sík neve a Rákóczi szabadságharc fegyverletételéről híres.
A trianoni békeszerződésig Szatmár vármegye Nagykárolyi járásához tartozott. Lakosainak többsége magyar nemzetiségű volt abban az időben.
A faluról, részlet, innen: http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0020/7.html
"A község azonban nagyon áradásos helyen volt és a múlt század nyolczvanas éveiben az örökös árvizek elől menekülni akart a lakosság s gróf Károlyi Alajostól megvették az ún. "Messzilátó" dombot örök áron, a hol addig csak a dombtetőn állott egy kisebb épület a "Messzilátó csárda". 1884-1886-ban történt meg az átköltözés. Az új helyen a görög katolikusok 1886-ban, a reformátusok 1892-ben építettek új templomot. A község régebbi helyén ma csupán egy-két gazdasági épület áll. A szatmári békét a "nagymajtényi síkon" kötötték meg 1711 április 27-én, gróf Károlyi Sándor és gróf Pálffy János. A nagy eseménynek körülárkolt és emlékoszloppal megjelölt helye mellé költözött a falu s így nyerte meg Kismajtény határa a békekötés helyének nevezetességét."

Az első világháborúban életüket áldozó katonák szürke gránitoszlopán azonban a nevek, noha többségében magyarok, nevüket most román alakban látjuk.
Amikor kerestük a majtényi síkon lévő emlékművet, akkor láttam meg a templomkertben álló, Pro Patria feliratot viselő obeliszket, ami kétségtelenül egy magyar emlékmű, noha egyetlen helyen sem találtam létezéséről adatot. Először elhaladtunk előtte, megkerestük, amiért igazából arra jártunk, majd visszafelé úton álltunk megnézni ezt is. És talán jól tettük, hogy gyanakodni kezdtem az emlékmű címoldalán látható szöveg miatt.

Érdekesség, hogy volt egy másik emlékmű is a kertben, az öt feszület mellett, de az egyértelműen a románokhoz tartozott.
Régen Nagymajtény volt a nagyobbik település; mára ez megváltozott, most Kismajtény a községközpont, mert a falu határában vasútmegállóhely van.
Az emlékművet, szerintem az akkor még többségében magyar lakosság állíttatta, de valamikor a neveket megváltoztatták az eredeti emlékművön. Szerény véleményem szerint a második bécsi döntés (1940) és 1944 között állították, és 1968-ban, a közigazgatási átszervezések után változtatták meg a neveket :( Gondolom közben erőteljes román betelepítés folyt, ugyanúgy, mint Nagyváradon.
De lehet velem vitatkozni, ha valaki tud, vagy talál több konkrétumot az ügyben. Én ennyire jutottam.