Egy alkotást kerestem Gödöllőn. Az egykori elhelyezésre lényegében a Ganz szó utalt, így aztán tévedésből jutottam ki a város szélére. Sajátos kép fogadott: a gyönyörűen karbantartott üzemterület rendezett, parkosított parkolója és mellette egy kerítéssel határolt terület, amin viszont különböző kérődzők, ill. néhány vaddisznó próbálta kidugni az orrát, élelmet kunyerált.
Mindkettőt megszemléltem, aztán észrevettem, hogy az épület előtt van ez a mellszobor. Mentem is, fényképeztem, amikor a biztonsági őr tudatta velem, hogy ez magánterület. Kicsit huzakodtunk, mert itt kerítés nem volt, kapu különösen nem, tehát szabadon bejárható volt (éjjel-nappal).
Ő jobban tudta, tehát ragaszkodott hozzá, hogy nekem ott nincs helyem. Elfogadtam, de előbb engedélyt kértem a mellszobor lefényképezésére. Ennek akadályát nem látta (szerintem értelmét sem), így megkaptam az engedélyt. Később barátsággal váltunk el és elmagyarázta, hol van az az üzemterület, ahová eredetileg indultam, ám az már nem hallgat erre a névre, pontosabban az "egykori Ganz" nevet viseli.

Bláthy Ottó Titusz (1860–1939) gépészmérnök, a 19-20. század fordulójának egyik legnagyobb feltalálója. Neve egyértelműen az akkor (1883) újonnan alakult Ganz gyárhoz kötődik, ahol kutató-fejlesztő munkáját végezte.
Életútjának, szakmai állomásainak leírása olvasható a KFKI Tudásnaptárában http://tudosnaptar.kfki.hu/localhost/egyen.php?namenev=blathy&nev5=Bl%E1thy+Ott%F3 és a Wikipédia szócikkében is http://hu.wikipedia.org/wiki/Bl%C3%A1thy_Ott%C3%B3

---