Ami az alapokat illeti (a Budavári Palota építésének története) nem-igen fér bele az itteni keretekbe.
Röviden /minden előzményt átugorva/: a palota XIX. századi építés-története Ybl Miklós és Hauszmann Alajos nevéhez fűződik úgy, hogy utóbbi munkássága nagyfokú bővítést jelentett, de nem minden áldozat nélkül (több épületet is lebontottak).

Hauszmann tervéhez fűződik az eredeti kupola építésének (és díszítésének) gondolata is. „Városképileg (...) a palota kupolája az ekkorra már felépült Parlament (1885-1902) kupolájának ellenpontját teremtette meg..."
A stílusbehatárolás nagyon nehéz, mert a leírások sorolják a barokk, eklektikus és historikus, de a szecessziós stílusjegyeket is.

A kupoláról: "Az átlós tengelyeknél szoborcsoportok díszítették, négy oldalán íves lezárású elemekből összetett ablakok nyíltak. Csúcsát a Szent Korona másolata díszítette..."
Czagány István könyvének 65. oldalán olvasható leírás szerint: "A negyedik emeleti terasz szintjéről emelkedett a magasba a hatalmas kupolatambur. Ennek falát a négy égtáj felé kitüremlő, neobarokk edikula-építmények tagolták, közepükön kagylós záradékú szoborfülkékkel. Bennük óriás méretű, figurális szobor-csoportozatok állottak..."

Az alkotások leírása eléggé elnagyolt. A keleti oldalon: "... a Hit (angyal két figurával) és az Alkotmány (angyal koronával és két férfi) szoborcsoportjai voltak elhelyezve. Az utóbbi kettőt Füredi Rikárd, illetve Damkó József készítette...".
A nyugati oldal szoborcsoportjairól mindössze azok címét tudhatjuk: Szabadság és Hazaszeretet, mindkettő Róna József nevéhez fűződik. A régi, nem igazán jó minőségű felvételek alapján is látható, hogy ezeknek a csoportoknak is hasonló a felépítésük, központi alakja egy-egy angyal lehetett, két mellékfigurával.

Budapest ostroma nagy károkat okozott a királyi várban is. Ez vonatkozik a kupolára is, aminek közel fele megsemmisült, de sorsa nem akkor pecsételődött meg. A döntés, a "munkálatok" előkészületei (pályáztatás, tervek készíttetése) a '60-as évekig húzódott.
Szinte a legutolsó időkig tartotta magát az elv, ami a kupola helyreállítása mellett érvelt.
1949-ben a palotát műemléki védelem alá helyezték (138. oldal), az 1950-es években mégis elindultak bontási munkálatok (ld. az "F" épület híres díszlépcsőházát, amiből csak Fadrusz János két Atlasza maradt meg. Bontásra került pl. az un. Habsburg-lépcső, jelentős mennyiségű képzőművészeti alkotás semmisült meg a bontások során.
1961-ben készült el az a tervezet, aminek eredményét ma is láthatjuk. A Hauszmann-féle kupolát elbontották, az új, magasabb – minden képzőművészeti díszítményt nélkülöző – kupola 1963-ra készült el.

---