2002. október 5-én Vereben az általános iskola előtt felavatták az intézmény névadójának, verebi Végh János zongoraművésznek a domborművét. Az iskola egy évvel ezt megelőzően, 2001-ben nyitotta meg kapuit, amikor az ünnepélyes évnyitó-avató ünnepség keretében felvette verebi Végh János nevét.

Az alkotás mészkő talapzatának felső része egy élére állított zongora, az alsó része pedig hullámzó kottát szimbolizál, melynek felirata:
Verebi Végh János (1845-1918)

Verebi Végh János az Országos Zeneakadémia alelnöke volt, az akadémia elnökévé választott Liszt Ferenc tartós és gyakori távolléte esetén az elnököt helyettesítette, és aki az ügyek intézését – gyakorlatilag ügyvezető elnökként – 1887-ig végezte. Tagja volt a Zeneakadémia felügyelő bizottságának a 1880-as években, 1887-ben kúriai bíró lett. Jogot végzett, de egész életében zenével foglalkozott: számos vokális, zongora és kamarazene műve jelent meg nyomtatásban, kéziratai az Országos Széchényi Könyvtárban találhatók.

1853. május 9-én a verebi-lovasberényi út javításakor talált honfoglaláskori sírhelyre bukkantak, ahol verebi Végh János földbirtokos felállíttatta a Pogánykövet (lásd: http://www.kozterkep.hu/~/17891/emlekkapu_vereb_dr_molnos_levente_2010.html ). Ez volt az első olyan honfoglaláskori lelet, amelynek helyét megjelölték, előkerülését kőbe vésett felirattal örökítették meg. A sír szakszerű feltárása Érdy János és verebi Végh János közreműködésének köszönhető, a sírban talált leletek ma megtekinthetők a Nemzeti Múzeumban. A lelet többek között azért is nevezetes, mivel a sírban egy lovas vitéz maradványait találták, mellette zabla, kengyelvasak, ezüstszegek és boglárok kerültek elő, melyek a lószerszámot díszítették, továbbá ezüstgyűrűt és bronz ékszereket, hat nyílvasat és tizenkét ezüst érmét találtak, ez utóbbiak mindegyikét 875 és 924 között verették. A vitézt felszerszámozott lovával együtt temették el. A vitéz – egy sebesülés utáni operációt túlélő férfi – koponyája trepanált volt, akinek a fejsebét egy ezüstlemez védte.

---