A város vörösbor kereskedelmét szolgáló vasút 1883-ban indult a Budapest-Szekszárd vonalon, majd 1897-ben a Szekszárd-Bátaszéki szakasszal bővölt. Épülete akkor kicsi és falusias volt, mai képét a 30-s években öltötte fel.
Gyerekkori emlék az állomás váróterme: tömeg, hosszú sor a pénztárnál, bámészkodásra bőséges idő. Fent a magasban három oldalról Szabó Dezső otthonos hangulatú képei (17-18. fotó).
Szabó Dezső sárközi népéletet ábrázoló falfestménye tolnaart.hu az idők viharát nem tudta túlélni. Újrafestésére pályázatot írtak ki.
Helyén, azaz a váróterem jobb és bal oldali falán Patay László kozterkep.hu egyenként harminc négyzetméteres táblaképei (tempera) függenek, melyeket az Artportál egy közös műfajnévvel jegyez (Pannók). Az alkotás itt regisztrált címe Töttős Gábor mesélő útikönyvéből származik. A jobb oldali a város, a bal oldali a környék jellemző, mai és régi idők képeit ábrázolják: dolgozó vagy népviseltbe öltözött táncoló embereket, falusi arcokat, Szekszárd szellemi életének neves személyeit, jellegzetes tájat vagy városképet.