Magyarország Főkonzulátusa 2012. március 15-én az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából ünnepi koszorúzást tartott Milánóban a Petőfi-szobornál, az Ambrosiana Könyv- és Képtár belső udvarában. A Főkonzulátus által kezdeményezett együttműködésnek köszönhetően megnyílt a díszudvar kapuja a milánói magyar közösség előtt.

Az udvar története 1938-ig nyúlik vissza és Giovanni Galbiati nevéhez fűződik. Itt, a San Sepolcro kolostorban, avagy Dante nyomán a Pokol tornácát idéző Cortile degli Spiriti Magni néven ismeretes loggiás udvarban áll, másik kilenc társával - Platón, Aquinói Szent Tamás, Goethe, Chateaubriand, Schiller, Dante, Galileo, Shakespeare, Manzoni - együtt a suhanc Petőfi.
A szobrot a Halhatatlanok Csarnokában 1973 márciusának végén avatták. ^[3]

A szobrászművész Petőfi megmintázására a márciusi forradalom 100 éves évfordulója alkalmából kapott megbízatást, a szobor 1948-49-ben készült. A 'rohanó vékony forradalmár' Petőfi az akkori kultúrpolitikának nem tetszett.
Hatvany Lajos Petőfi-monográfiáján dolgozó korrektor jegyzi meg, hogy Ferenczy az Ambrosianába szánta (ld. Egy ismeretlen-ismerős szoborról) http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/HUBAY/hubay01640/hubay01658/hubay01658.html
A szobrot először mégis Gyulán állították fel.
Milánói felállítása körül csak szájhagyomány útján terjedő ismeretek keringenek, melyek az egykori megemlékezések során hangzottak el. A viceprefektus, mons. Pier Francesco Fumagalli ünnepi köszöntőjében utalt rá, hogy a szobor politikai okok miatt egészen a 60-as évekig egy firenzei pince mélyén hányódott. Beolvasztása is szóba került. Tény, hogy Ferenczy a firenzei Scuola libera del nudo növendéke volt.

Az olaszországi Petőfi-kultusz a Garibaldi-mozgalomhoz kapcsolódik. 1859-től százával jelentek meg versei, majd 1868-ban az első gyűjteményes kötete. Az olasz irodalomban ilyen mértékben kétségtelenül ritka számba menő fordítási hullámból egy romantikus Petőfi-kép bontakozik ki. (ld. Sandor Petofi. Notizie ungheresi (1973) és Madarász Imre: Magyar-olasz tavasz.) http://www.c3.hu/scripta/nagyvilag/98/05maj/01madar.htm

Az évekig dugdosott szobrot Fülep Lajos az egyetlen hiteles művészi ábrázolásnak tartotta http://epa.oszk.hu/01000/01050/00021/17.html
Példánya áll Quitóban is az Ecuadori Kulturális Központ előtt, melyet Budapest városvezetése Petőfi születésének 150. évfordulójára adományozott, valamint az ungvári Petőfi téren, melyet a Magyar Köztársaság ajándékaként 1990. szeptemberében avattak fel.
Az eredeti gipszmintát a Magyar Nemzeti Galériában őrzik.

Irodalom
Borbás György: Ferenczy Béni: Petőfi. In: Szín 9. (2004.), 1., p. 7. http://epa.oszk.hu/01300/01306/00024/petofi7.htm

---