A Volt Politikai Foglyok Háromszéki Szervezete és az Erdélyi ’56-os Bajtársi Társaság kezdeményezte egy emlékmű állítását a kis székelyföldi városban. Mementója ez az innen elinduló – a később meggyőződéséért mártírhalált választó – Moyses Márton­nak és annak az ötvennyolc erdővidékinek, akik valamilyen formában részt vettek az erdélyi forradalmi szervezkedésekben, és akiket ezért a román hatalom hosszú börtönévekre ítélt. A vörös andezitből készűlt emlékmű avatásán jelen volt Sólyom László, akkori köztársasági elnök is.
A Háromszék napilap így számolt be az eseményről: 'az új emlékművet Tóth József baróti római katolikus plébános szentelte fel, Bartha Attila református lelkipásztor igét hirdetett, majd Puskás Attila volt politikai fogoly és az alkotó, Éltes Barna képzőművész leleplezte. Sólyom László néma főhajtással adózott a forradalom hősei és a kommunista hatalom által bitófára küldöttek emléke előtt. Benkő Levente újságíró, történész 1956 erdélyi vetületeinek néhány mozzanatát ismertette, majd részletesebben szólt az erdővidéki bebörtönzöttekről. Kutatásai szerint a régióból származó 58 politikai elítéltre összesen 383 év börtönt róttak. A magyarországi Politikai Foglyok Szövetségét képviselő Mádi Jenő kijelentette: azért lázadt fel a fiatalság, mert világossá vált számára, hogy lelket, hitet és hagyományt felemésztő kommunista rezsim került hatalomra, s ebbe nem tudott – nem is akart – belenyugodni. A Kovászna megyei Volt Politikai Foglyok Szövetségének elnöke, Török József ,a kő' elké­szítéséhez (az egyik baróti tanácsülésen az önkormányzati képviselők folyamatosan így nevezték a műalkotást) nyújtott segítséget köszönte meg a kereskedelmi társaságoknak, egyházaknak és alapítványoknak, majd reményét fejezte ki, hogy az ötvenkét esztendővel ezelőtti véres eseményekhez hasonló sosem fog történni.'