A csíksomlyói ferences kolostor udvarán állították fel 1972-ben, a szerzetes rendház egykori tudós papjának Kájoni Jánosnak (1627 - 1687) a mellszobrát. Az 1970-es évek elején a romániai kommunista hatalom azért lehetett itt elnéző egy egyházi személyiség szobrának felállításával, mert ez egy zárt térbe került, és mert Kájoni román származással rendelkezett, ahogy maga írta: „Natus valachus sum”.
Kájoni János Kolozsváron és Nagyszombatban tanult. Sokoldalú tudományos és művészeti munkásságával, példaadó gyakorlatiasságával tűnt ki a ferences rendtársai közül. A tatárdúlás után újjáépítette a csíksomlyói iskolát, orgonát készített, 1675-ben nyomdát szerelt fel, ahol egyházi könyvek mellett tankönyveket is kiadott. Nyomdaalapítási tevékenységét így fejezte ki a Cantionale Catholicum című egyházi énekeskönyvének előszavában: „Édes hazámnak akartam szolgálni, és másoknak is alkalmatosságot e kis munkámmal adni, hogy akadály nélkül dicsérhessék az Istent.” Ez a sajtó, fontos művelődéstörténeti tényezőt jelentett a székelyföldi és a moldvai katolikusok számára. A zene terén is kiváló munkássága volt: értett az orgonaépítéshez, orgonista volt, ő maga is komponált egyházi műveket. A gyergyószárhegyi ferences kolostorban hunyt el 1687-ben.
A szobrász egy 2015-ös interjúban így beszélt e művének történetéről: "A Cantionale Catolicum szerzőjének mellszobrát egy évfordulóra készítettem, és ki is állították a megyei tárlaton. Ez a portré a csíkszeredai – ma Márton Áron nevét viselő – líceum folyosójára kerülhetett volna, de olyanok voltak a körülmények, hogy meg kellett értenem, értenünk, hogy felállítása nem ajánlatos. Végül a nagytiszteletű csíksomlyói ferences atya, János atya vette meg, és a kolostor udvarán áll ma is."
Az említett megyei tárlat 1971 deceberében volt megrendezve a csíkszeredai Művelődési Ház kistermében, amiről a helyi napilap, a Hargita számolt be, megjelentetve a szobor fotóját és egy rövid leírást róla (Hargita, IV/308 szám, 1971 december 26).

---