Az 1940-ben Marosvásárhelyen visszarendeződő magyar adminisztráció és a tanügyi hatóságok, a Vallás- és Közoktatási Minisztérium megszervezi városban a községi polgári fiúiskolát, igazgatójául pedig Kőrösi Csoma Gyulát nevezik ki, a nagy utazó oldalági leszármazottját, és az iskola felveszi a jelentős keletkutató nevét. (Az épület a Bernády György téren az egykori községi felsőbb leányiskolával, ma Papiu Ilarian Líceummal szemben áll. Benne ma a Petru Maior Egyetem működik).
1941-ben felkérték az itt, a közeli Marosszentkirályon született, fővárosi szobrászművészt, Dabóczy Mihályt, hogy készítse el Kőrösi egészalakos szobrát, melyet az iskola előtt állítanának fel. 1942. július 22-én a városi tanácsban sor került az egész alakos szobormű költségvetési vitájára, a testület minden támogatást megad, nem is volt ellenzője a tervnek. A július 28-i döntés értelmében Marosvásárhely városa a Kőrösi Csoma Sándor-emlékműhöz ötezer pengővel járul hozzá.
A székely vitézkötéses öltözetben megfaragott Kőrösi Csoma szobrot 1943. szeptember 26-án avatták fel a Községi Polgári Fiúiskola előtti téren. Avatóbeszédet mondott Antal István, nemzeti propagandaminiszter.
Itt a szobor alig több mint egy évig állt, mert az 1944-ben megtörtént román impériumváltást követően, román nacionalisták ledöntötték, fejét letörték, de a szobortestet sikerült elmenekíteni és az helyi közművek udvarán fektették le.
1962-ben a Maros Magyar Autonóm Tartomány adminisztrációja jóváhagyta a szobor újraállítását, és felkérték Kulcsár Béla helyi szobrászművészt, hogy restaurálja azt, illetve faragja újra a fejet. Nem az eredeti helyen, hanem az akkori Május 1 sétányon, a marosvásárhelyiek által Boulevárdként ismert vársétányon, a Mészárosok bástyája közelében állították fel, ahol ma is áll.