Hogy legyen egy saját MINERVÁNK, ezért készült el ez a műlap.

'2000. november 9-én, a Magyar Tudomány Napja alkalmából ünnepélyes egyetemi tanácsülés volt az Aulában. Ennek keretében avatta fel Liszi János professzor Lugossy László Minerva szobrát. A vörös márvány talapzaton álló, kecses Minervát redőzött antik ruházatban, fürtjeire simuló sisakban, jobb kezében lándzsával ábrázolta a művész. Avató beszédében a professzor elmondta, hogy Minerva a római vallás etruszk rétegéhez tartozik, s eredetileg a kézművesség, a mesterségek védelmezője és istene volt. Később a Tudomány istenének is tekintették.'

Forrás az egyetem művészeti alkotásait bemutató könyv. (Egyházy Tiborné és Dömötör Lajosné: Üzen a múlt, 48. p.)

Debreceni lévén az egészen nagy egyetemhez vagyok szokva. Itt is sok felé vannak a városban egyetemi épületek, de Veszprémben olyan érzése van az embernek, hogy az egész városban mindenütt egyetem van. A veszpréminek jelenleg kb. 11 ezer hallgatója van.

'Az intézmény 1949. szeptember 26-án 107 hallgatóval és 16 oktatóval, egy (a mai A) épületben kezdte meg működését....
1951 őszén jött létre az önálló egyetem. Az intézmény megszervezésében különösen nagy szerepet játszott Polinszky Károly, aki 1949-től (két év kihagyással) 1961-ig az egyetem dékánja, majd 1963-ig rektora volt.... A hallgatói létszám bővülése miatt új épületeket kellett építeni. 1957-re elkészült a mai E, D, C és B épület, majd 1961-re az egyetem aulája.'
Forrás a Wikipédia : Pannon Egyetem szócikke.

Különös fényviszonyok közt mentünk be az egyetem aulájába július 2-án. Borult időben érkeztünk meg a városba, még az eső is esett. Délután, meg amikor ebbe a hatalmas terembe beléptünk, az üvegtetőn át ragyogó napfény áradt be. A terem sarkaiban szinte megbújva álltak a mellszobrok, Minerva meg ott a sarokban napfürdőzött. Ráadásul a legszebb arcát mutatta be nekünk az egyetem aulája: előtte nem sokkal volt az egyik diplomaosztó ünnepség.
Az egész alakos alkotás feles életnagyságú, és bronzból készült.