A szobor története a korabeli lapban:
Vörösmarty emlékeknek áldozott
PINCEHELY.
"Tolna megye — Vasútja nincs, műút ugyan átszalad rajta, de letérni róla tilos, mert a kocsi tetejéig fröccsen a sár.
A Tolna megyei Pincehelyen mégis tele volt a ,,főtér" autókkal, buszokkal, talán egy hónap alatt sem jár belőlük annyi, mint amennyi ezen az egyetlen napon a ..Kisvendéglő" előtt parkolt. A falu Vörösmarty-emlékünnepélyt rendezett, felavatta a Szózat költőjének szobrát. Pincehely meghívta az ország legnevesebb irodalomtörténészeit, — professzorokat, akadémikusokat — vendégül látta és részt vett előadásaikon. Az apró vendéglő volt a tudós-találkozó színhelye. Talán maguk sem merték elhinni, hogy valóban lejött a faluba az egyetem, a Tudományos Akadémia. az Irodalomtörténeti Társaság minden általuk meghívott tagja. De az autók egymás után érkeztek.
A parányi főtérre szobrot rendeltek a pincehelyiek. A tanács, a tsz közösen. Ifjabb Szabó István Vörösmarty szobrát nem az egész ország állította kegyeletét leróni, hanem egy kis falu. ahol még csak nem is lakott a költő. Csak a vele félig meddig összeépült Görbőn volt ügyvédbojtár. és mindössze egyetlenegy évig.
Ennek az egy évnek az emlékezete — és az itt megkezdett Zalán futása — késztette a falut meghozni anyagi áldozatát, jelét adni a költővel szemben érzett tiszteletének, s tudósainak megbecsülésének.
Az avatón egy 84 éves idős ember ..kiskertünknek virágait" helyezte a szobor talpazatára: egy csokor sárga violát.

Aztán Görbőn avatták Vörösmarty-emlékszobát. A hófehérre meszelt ünnepi ház egy helyisége tárgyi emlékek híján csak korabeli bútorok és első kiadású Vörösmarty-kötetek gyűjteménye. De a ház előtt áll még az óriási lucfenyő, melynek árnyékában a költő — a görbői szájhagyomány szerint — ezeket a sorokat írta: ,,Rég pihensz, lantom, szerelem dalától...” Ez a szántóföldekkel, tyúkketrecekkel övezett ház gondolatban is tiszteletben többet ad, mint akárhány relikvia.

Szép vállalkozás volt, szép feladat. Görbő és Pincehely megmutatta példáját a művelődő magyar falunak, az embert nemesítő hagyományok tiszteletére és arra, hogy egy falu értékét nemcsak az anyagi nyereség méri, hanem kultúrigénye is fémjelzi, ami nélkül nem élhetünk emberként. "
Erőss Ágota
Magyar Hiradó, 11975-05-08
https://library.hungaricana.hu/hu/view/MagyarHirado_USAHUN_1975_01-06/?query=Pincehely%20k%C3%BAt&pg=375&layout=s