Az 1848/49-es szabadságharc kiemelkedő székely hőse, Gábor Áron 1849 július 2-án hunyt el a kökösi csatában. Holttestét szülőfalujában, a Kököstől kb. 50 km.-re lévő Bereckben kívánták eltemetni a székelyek, de az oroszok is meg kivánták szerezni, a helyi lakósság megfélemlítése céljából. A holttestet útközben, az Eresztevény nevű kis faluban el kellett rejtsék, mert a közelben oroszok portyáztak. A faluban lévő Benke kúriának a pincéjében rejtették el, de mivel napokig bizonytalan volt a helyzet, bajtársai úgy döntöttek, hogy a közeli református temetőben hantolják el.
A Brassót Moldvával összekötő főút mellett, Eresztevénynél talált nyugalomra Gábor Áron teste, sírja a szabadságharc bukása utáni években jeltelen volt, a politikai légkör enyhülésével már kopjafával jelőlték meg, majd 1892-ben készűlt el ez az emlékmű Gyárfás Győző (1855-1912) építész tervei szerint. Rajta két szobrászati alkotás található, melyek a pesti kőfaragó, szobrász Gerenday Antal műhelyében készűltek. Az emlékmű központi részén Gábor Áron koszorús arcképe látható domborművön, kissé lennebb pedig egy harci eszközöket ábrázoló szobor. Ez utóbbinak az eredetije a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban található, Eresztevényen pedig egy másolat. A Gábor Áront ábrázoló dombormű másolata kerűlt 1959-ben a sepsiszentgyörgyi volt megyeháza homlokzatára http://www.kozterkep.hu/~/12886/_gabor_aron_emlektabla_sepsiszentgyorgy_puskas_istvan_1959.html
Minden év március 15-én és junius 2-án (Gábor Áron halálának évfordulóján) megemlékeznek a székelyek bátor hőséről. 1990 óta majdnem folyamatosan friss koszorú található a domborműves emlékművön, mely annak is köszönhető, hogy a sírhely, az említett főút mellett áll.

---