Kézdivásárhely legrangosabb és legrégebbi tanintézménye a Nagy Mózes Líceum. Névadója iskolaalapító, katolikus pap volt, 1630 körűl született Esztelneken és 1709. február 8-án hunyt el Zágonban. Nagyszombatban és Bécsben tanult teológiát. 1674-től Felsőháromszék több falujának volt plébánosa. Határozottan szembeszállt a reformáció terjedésével, és ennek is köszönhető, hogy Felsőháromszék nagy része a katolikus hiten maradt. Iskolát alapított előbb 1680-ban Esztelneken, majd ezt átköltöztette a Kézdivásárhelytől akkor külön álló Kantába. Itt 1696-ban kezdődött el a tanítás. A mai kétemeletes, impozáns épületet a XX-ik század elején építették.
Vetró András -az iskola megbecsült képzőművész tanára - az iskolaépítő papot ábrázolta szobrán, aki áldást ad az épületre. Mivel nem maradt fent semmilyen képi ábrázolás az alapító plébánosról, ezért Vetró egy fiktív, de egy tenni-akaró, közösségét biztató figurát mintázott meg. "A Kőműves Kelemeni gondolat van ebben a Nagy Mózesben, aki a testéből kiveszi a téglát és beleépíti az iskolájába, hogy az álljon, mert a monda szerinta belsődnek legdrágább dolgait kell beépítsed, beáldozzad, mert csak akkor fog állni az a mű amit te elképzeltél, és akkor azt mondtam, hogy ezt kell szoborban is megcsinálni. Majd miután Nagy Mózes megépíti az iskolát disputál a Jóistennel, hogy meg vagy-e elégedve Uram a tettemmel? hogy vajon jól csináltam-e? mert ez a kérdés ott marcangolja az embert" - mondta az alkotó egy TV interjúban.
A szobrot 2010 május 15-én avatták fel az iskolanapok keretén belül.

---