A síremléknek alkalmazott fej 5/4-es, anyaga műkő, a művész saját keze munkája.
Valamin elgondolkodó és azon megnyugvó, figyelemfelkeltő arcvonású férfi feje.

A tanítva alkotó szobrászról szólnak a hozzá közel állók:
http://www.baglyasalja.hu/baglyas/?page_id=60

Élete - és életünk - egy szakaszáról mondja saját maga:

Részletek, H. Szilasi Ágota: Bóna Kovács Károly életrajza - című munkájából;

...'„Hosszú ideig egy képet vagy egy szobrot csak a spontán érzéseim, benyomásaim szerint tudtam élvezni, igazi értékükről szó sem lehetett, az nem volt még kifejlődve bennem egyáltalán… szunnyadtak bennem, de helyesebben el voltak nyomva bennem azok az erők… Kissé furcsa, de úgy van, hogy 1915-ig, tehát 18 éves koromig Múzeumot nem láttam. Amikor Pestre jöttem, és a múzeumokat láthattam bizony igen elámultam – s talán Madarász és Gyárfás tették rám a legelső mély hatást. De nem úgy, hogy azzal a vággyal álltam volna előttük: én is így szeretnék festeni. Nem. Csak érzésben váltottak ki nagy hatást.” Aztán végre, az első világégés után, és az 1919-es budapesti forradalmi eseményeket átélve, 1920 januárjában már felnőttként felvételt nyert az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolára. „Réti István és Kisfaludi Strobl Zsigmond növendéke voltam” – írta önéletrajzában. Egy, a főiskola által 1940-ben, katonai ügyben kiadott igazolás még többet árul el tanulmányairól. Festő szakon végzett. Rétinél heti húsz, illetve 36 órában négy éven át festészetet tanult. Strobl Zsigmond szobrászművészhez egy éven keresztül járt és Lyka Károlytól négy évig hallgatott művészettörténeti előadásokat. A kor egyik legjelesebb szobrászművészének, Ligeti Miklósnak műtermét is látogatta, ahol lehetősége volt szobrászi tanulmányait tovább mélyíteni.'...

...'A pusztítás démona befejezte szörnyű művét. Nyomában évszázadok munkájának eredménye semmisült meg, hogy csak mint emlékek éljenek a születő új világ számára. Ismét az alkotás, a teremtés korszakába léptünk, az emberi szellem ismét szárnyalhat és realizálhatja mindazt a szépet és jót, ami után vágyik. Itt van – az építés ideje – Építsük a lerombolt hajlékokat – építsük a közjó intézményeit. Építsük önmagunkat, építsük a jót, a nemes felé vezető utat. Ez az út a művészet – Ezt az utat ismernünk kell, ennek az útnak a megismerését szolgálja a mai előadásom…” – kezdte egy művészettörténeti előadását még 1945-ben, melyből humanizmus és optimizmus sugárzik, s maga számára is egyfajta követendő útként aposztrofáltatik.'...

A teljes munka itt olvasható:
http://www.baglyasalja.hu/baglyas/?page_id=62

Kálváriája, faragott oltárai, szentek szobrai, freskói Salgótarján, Baglyasalja, Etes, Mizserfa, Zagyvapálfalva, Zagyvaróna, Rákoskeresztúr templomaiban láthatók. Ezek bemutatása nem a 'szoborlap' sajátossága.

Szülőhelyéről, ahol dolgozott, a nevét viselő iskoláról, ahol emléke él:
http://www.baglyasalja.hu/baglyas/?page_id=4