A török hódoltság utáni újjáépítéskor telepítettek új lakosokat a Dunántúlról és Morvaországból a megfogyatkozott létszámú faluba. Matuska Kristóf prépostot (1739-1772) az 1777-ben készített homlokzati torony és az új szentély építtetőjeként (1757) említi a falu történetírója. Ekkor készült a templom jelenlegi főkapuja is, a felette levő, egyesített jánoshidai—zabdrovici prépostsági címerrel együtt. A rend feloszlatásakor — 1786-ban — két premontrei szerzetes élt Jánoshidán. 1802-ben I. Ferenc visszaállította a feloszlatott szerzetesrendeket. Jánoshidát a csornai prépostsághoz csatolták.


Jánoshida legfontosabb látnivalója az 1186-ban épült Keresztelő Szent János tiszteletére emelt római katolikus templom, mely az Alföld , és a megye egyik legrégebbi építészeti emlékének mondható. Az XII. századi román stílusú, egyhajós templom középső része és oldalkápolnai maradtak fenn, szentélye és homlokzata XVIII. századi barokk átépítések eredménye. A szépen faragott bazalttufa kvaderkövekből épült templomot valószínűleg franciaországi kapcsolatokkal rendelkező mester építette. Épen maradt faragványai és déli kápolnájának kapuzata révén egyike legjelentősebb építészeti emlékeinknek.

A templomot 1840-ben, majd 1971-1973-ban felújították.
A templomot nemrég újra restaurálták, a belső terében láthatóak a régi épület eredeti domborművei, és a román stílusú oldalkápolna is. A dombormű a legkorábbi ismert Szent László legenda egy kisebb részletét ábrázoló alkotásnak tekinthető.
Ebben a különleges templomban jelenleg nincs pap; Jászalsószentgyörgyről jár át az ottani.

Tudom, hogy a szoborlapnak nem célja a templomok belsőinek bemutatása, így nem is teszem. Viszont mindenképp megtekintésre ajánlom mindenkinek, akit a Jászságba vet el jó sorsa.
További részletes információk: http://www.janoshida.hu/Telepules/Tortenelem/Tortenelem/Nevezetessegek