Brassó történelmi főterén a XV. század elején építették fel a Tanácsházat, mint egy későgótikus polgári építményt. Ezt az épületet 1515-ben a ma is álló toronnyal látták el. A XVII. század folyamán több felújításon esett át, majd 1774 és 1778 között nagyobb átépítéseket végeztek rajta, a kor stílusának, a barokknak a szellemében. Az épület délnyugati oldalán lévő bejárat fölé emeletes loggiát építettek, melynek homlokzatán 1780-ban Johann Oelhann, helyi művész elkészítette a város domborműves, festett címerét.
Brassó címerét, a gyökeres fatörzsön lévő koronát több közép- és újkori épületen megjelenítették, kőbe vésték. A címer jelképének létrejöttét két legenda jelzi. Az egyik szerint Salamon, magyar király a város fölött lévő Köszörű-patak völgyében, a napjainkban is Salamon-kövének nevezett sziklák barlangjaiban rejtette el a koronáját, innen kapta a város a korona nevet. Egy másik történet szerint, a város alapításakor, egy nagy fa kivágásakor, a gyökerei közt egy koronát találtak, később ennek a fának a helyére építették a Tanácsházat, azaz a városházát. Az tény, hogy ezt a címert a város már a XIV. századtól használta. A város szász neve, a Kronstadt is erre utal. Napjainkban újra a település szimbóluma a koronás jelkép.
A Tanácsház timpanonjában látható, falba mélyített, nagy méretű címert a későbarokk időkre utaló díszes zsinór és függönydísz teszi ünnepélyesebbé.

---