A kapcsolt mappa fényképei, képei színesítik a nemrégiben kibontakozott érdekes történetet, vagyis, hogyan lett két élete Bálint József faszobrainak. E leírás végére érve sok mindent megtudhatunk a fafaragó-faszobrász életéről, munkásságáról is.
Hosszabb ideje nem nyúltam a weblap motorjához, de az elmúlt évek tapasztalatai alapján most és a következő hónapokban pár kisebb változtatást eszközölök a működésben, amivel reményeim szerint egyszerűbbé és gördülékenyebbé válhat a munka. Ebben a bejegyzésemben a most kikerült változásokat részletezem.
Kedves Mindenki, kedves Köztérkép szerkesztők, szomorú és fontos hírem van: Vera lemondott a főszerkesztői posztról... elfáradt és nem szeretné ezt ebben a formában tovább folytatni. Álljon itt egy rövid összefoglaló a munkájáról.
2013. áprilisában zajlott le az a választás, aminek keretében...
Szubjektív élményanyag, gondolatébresztő. Blogom megírásánál a szobrászművész restaurálási, rekonstruálási munkáinak összegyűjtése és megismertetése volt a célom, a bennem lerakódott élmények visszatükrözésével.
Horvay János készítette "az ország háza" elé a sok vihart kavart Kossuth-emlékművet, amit 24 év után avattak fel. 1952-ben az akkori politikai hatalom döntése alapján helyére Kisfaludi Strobl Zsigmond műve került, Horvay szoborcsoportja előbb "raktározták", majd Dombóvárra szállították, ahol egy parkban, de külön csoportokban állították fel.
„Aki megváltoztatta a balta rendeltetését” /Amerigo Tot/.
Ő Polyák Ferenc, a népművészet mestere, fafaragó. Magát Polyák Ferinek nevezte, tartotta, s minden barátja, ismerőse is így hívta. Ő a matkói fafaragó, máskor a baltás fafaragó.
MARTON LÁSZLÓ Kossuth-díjas szobrászművész
(Tapolca, Zala vármegye, 1925. november 5. – Budapest, 2008. október 5.)
Marton László Munkácsy Mihály-díjas, Magyarország Érdemes- és Kíváló Művésze, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett, Kossuth-díjas alkotó.
„Ha író volnék, megírnám az életemet”, nyilatkozta 2016-ban Tősér János. Alkotásai közül sokat megismerve, érdekelni kezdett életpályája. Életrajzi könyve hiányában, a róla szóló hírekből, újságcikkekből, könyvrészletekből próbáltam meg életének állomásait, sikereit, nehézségeit nyomon követni.
Borhi László szerteágazó képzőművészeti tevékenységét ismertem meg, a szolnoki vasútállomás környezetében levő művészeti alkotások keresése közben, ahol egy faragott kopjafája taláható.
Szép Béla iparművész alkotói pályáját, életrajzát lexikonokból nem ismerhetjük meg, ezért megpróbáltam az elérhető forrásokból azt összeállítani, hogy emléket állíthassak egy elfelejtett fafaragó iparművész életének.
Juhász András (1901 Verseg - 1976 Hatvan) hatvani szobrász kissé elfelejtődött életpályája rövid leírását és munkái felsorolását olvashatjuk a következőkben.
A pár hete közzétett lemondásom kapcsán elindult folyamatok következő állomásaként ma este megváltoztak a működési elvek és ehhez igazítva a weblap technikai kerete is, valamint bővült a főszerkesztői csapat.
Kovács Attila 1960-ban született. A Képzőművészeti egyetemen 1984-ben végzett szobrászrestaurátori szakon.
Tagja a Magyar restaurátor Kamarának 1992-től. Szerepel a Kormányhivatal műemléki restaurátori névjegyzékében 2014-től.
Kovács Attila fafaragót (1960 Zalaistvánd) szeretném itt bemutatni.
A köztérképen szereplő munkáinak forrásaiban, bagodi fafaragóként megismert Kovács Attila 1960-ban született Zalaistvándon.
„Elsősorban a portrék mestere, de nagy élvezettel örökíti meg a bányászélet mindennapjait is”, olvastam róla. Ez meglepő felfedezés volt számomra, s érdekes kiteljesedése a fafaragó életpályája jellemzőinek, akit az először a köztéri emlékművein, szobrain keresztül ismertem meg.
Kovács Karolina keramikus művészi pályáját a Szünet-tárlat alkotás-sorozatának felfedezése során ismertem meg. A keramikus segítségével találtam meg a budapesti Római kert lakópark kertjében levő kerámia római oszlopot.
Ráakadtam egy Magyar Nemzet cikkre. 1970 elején, az Intercontinental (ma: Marriott) szálloda megnyitása alkalmából írták. A benne sorolt műalkotásokról ki mit tud? A Köztérkép szinte semmit...
A Pákász-emlékmű bemutatása óta keresem a lehetőségét Kalmár Sándor fafaragó bemutatásának, sokáig sikertelenül. Kereséseim nemrégen meglepő fordulatokat vettek, és a megtalált információk alapján, úgy gondolom, nincs okom tovább kételkedni abban, hogy a megtalált „reneszánsz” emberben, a Pákász-emlékmű fafaragóját találtam meg.
2016. szeptember 2-án avatták fel Rieger Tibor alkotását, Hess András emléktábláját. Az avatáson derült ki, hogy a tábláról lemaradt egy "vonás". Még a műlapokon nevelkedett szemek sem vették észre, de Rieger Tibor kiszúrta.
Musti Viktor szobrász 1917. Szalárdon született -1943. Peszki harcmezőn halt meg. Tehetséges fiatal szobrász, aki nagy szegénységeben született, mely egész életén át kísérte.
Hosszabb ideje szerettem volna rendezni az elhunyt tagjainkkal kapcsolatos adatkezelést, de az elmúlt hetek eseményei miatt nem húztam tovább - részletesen utánanéztem a jogi háttérnek és a szabályzat mostani frissítésével remélhetőleg megoldjuk ezt a nyitott kérdést.
Írok az összes fontosabb keretbeli változásról, műlap-szerkesztési újdonságról valamint a közösségi szerkesztés alapjairól. Nem könnyű olvasmány, de próbáltam minden olyan kérdést tisztázni, ami az elmúlt hetekben-hónapokban, de inkább években egyre homályosabbá vált, viszont a KT2 kísérletet tett ezek megoldására.
Ez csak egy gyors soron kívüli közlemény. Megszületett, igen, végre meg. Éjfél előtt pár perccel, talán ha kettővel, de végre megindult a KT2. Néhány gyors információt osztok meg.
A megújult Köztérkép április 22-től sok dologban más lesz, mint a mostani. Ebben a bejegyzésben röviden összefoglalom a technikai és elvi változásokat. Az új felületen ezekről részletes leírás és videó is lesz.