A Szoborlap és én :)


Ajánló
Ády @ 2009.12.14. 11:04

Kedves Szuper Adminok, Adminok, tagok, látogatók!
Ez nem egy szokványos blogbejegyzés lesz, hanem, mint a képeknél kipipálható egyik ablak „Ez a kép egy kicsit 'más' mint a többi! Lassan év vége közeledik és én idén csatlakoztam a szoborlaphoz és gondoltam megosztom veletek, hogy is telt ez első évem.

A kezdet: Sok régi dolgot gyűjtök és kezembe akadt egy képeslap, amin egy mackó szobor volt látható. Gondoltam utána járok ki is készíthette. A keresőbe beütve, ide vezetett egy link, és megtaláltam az összes információ az alkotásról. Ő volt az Öntelt mackó szobra, Somogyi Józseftől (szoborlap.hu (Természetesen a képeslap is látható) Ha már itt jártam körülnéztem miről is szól a honlap. Itt barangolva nagyon tetszett amit találtam és abban a pillanatban itt ragadtam. Átesve a moderációs időszakon és a honlap kiismerésén, nekilendültem a munkának. Admin lettem!

A mindennapok: A műlapok feltöltésekor, szép lassan megismerkedtem a tagokkal, akik kezdettől foga kedvesek és segítőkészek. Egyre alaposabb lettem és ahol tudok, én is segítek a többieknek. A felesleges időm nagy része szobrok fotózásával, vagy azoknak a felkutatásával telik és nem idióta sorozatok bámulásával a tévében. Sok tapasztalatot gyűjtöttem és most már remélem én is egy megbecsült tagja vagyok a közösségnek. Büszke vagyok arra is, hogy a MI EZ? menüpontnál, én is szerepelek az „Akik a legtöbbet tesznek” felsorolásában.

Amit kaptam: Ez elmúlt majdnem egy évem alatt, sokat változott velem a világ. Megtanultam, nyitott szemmel közlekedni az utcán és rájöttem, mennyire nem ismerem a saját lakókörnyezetemet. A fényképezéseim során, megismertem temérdek alkotást és alkotót, sőt még új ismertségekre is szert tettem. Megéreztem a vadászat örömét és a legreménytelenebb helyzetekben lévő alkotások megtalálása, ma már a legnagyobb öröm. Olyan lettem, mint a macska, aki megérzi az esőt, ránézek egy épületre és érzem, hogy van bent valami felkutatni való. Megtanultam, milyen úgy adni valamit a köznek, hogy közben nagyon-nagyon élvezem. Persze néha szomorúság is keveredett a mindennapokba, ha egy alkotásnak már csak hűlt helyét találtam, vagy egy bürokrata miatt, nem tudtam bejutni, az áhított alkotáshoz.

Kedvcsináló: Nagy vonalakban ezt szerettem volna nektek elmesélni és evvel a bejegyzéssel kedved csinálni új tagoknak, hogy miért is legyenek szoborvadászok. Gyertek, nagyon fogjátok élvezni :)
Hogy a bogbejegyzésnek legyen egy kis szobor vonzata is, a feltöltéseim 'legei' közül választottam egy párat.

A legelső feltöltés: Eötvös József szoborlap.hu
A legnézettebb műlapom: Kinizsi Pál szoborlap.hu
A számomra a legjobb képek: Háromkaréjos szoborlap.hu
A számomra a legjobb nyitókép (a másik a blog elején): Várakozók szoborlap.hu
Most éppen a legkedvencebb alkotás: Ráday Imre síremléke szoborlap.hu
A számomra a legjobb esti képek: Postakocsi szoborlap.hu
A legtöbb ideig kerestem és a legbüszkébb vagyok rá (hogy megtaláltam): Napóra szoborlap.hu
A legmegdöbbentőbb: Táncoló gyerekek szoborlap.hu
A legkalandosabb bejutás: Ülő lány szoborlap.hu
A legnehezebben megközelíthető helyen volt: Úttörővasút Széchenyi-hegyi motorszínjének sgraffitoja szoborlap.hu
Amit a legjobban sajnálok (hogy nem látható): Kettős gömb polieszter plasztika szoborlap.hu
Amit a legjobban sajnálok (hogy elpusztult): Ölelkező pár szoborlap.hu
Amit a legjobban szégyellek (hogy nem tudtam róla): Feszület szoborlap.hu
Amit legjobban megnéznék már eredetiben: Zeusz szoborlap.hu

Ui: Remélem belefért egy ilyen típusú bejegyzés is, ígérem a jövőben nem lesz több belőle :)
Ády

Bejegyzés kezdőlapra | Megtekintés: 140, ma: 0, heti átlag: 0.36

Kapcsolódó Műlapok
Modellező fiú

András, tudok én ma is ilyet írni!
Nem értem mi ez a világvége hangulat itt!

Ády! Elolvastam (jobb későn mint soha)
Tetszik a régi milyenség. Kétlem, hogy ma ilyet tudnál írni. Sajnos már minden "más"

Gratulálok Ády! Nagyon kedves, tanulságos bejegyzést írtál.
Dunaújvárosi létemre, külön örülök, hogy a "mackószobor" volt az ami ide vezetett Téged! De az igazat megvallva, 63-ban bizony én is, ha arra jártunk, ugyan így körbeszaladtam a mackót, mint a gyerekek a képen...

Szívből gratulálok az írásodhoz. Nagyon szép megfogalmazás, érdekes olvasmány. A Leg-ek remek ötlet, szépen bemutattad feltöltéseid állomásait. A SzoborLapot talán leghamarabb a művészet kedvelői találják meg (én is így leltem rá), aztán hosszas nézelődés, végül egy erős szándék a regisztráláshoz. Ha pedig idáig eljutottunk, miért is ne adnánk hozzá a saját felvételeinkből. Szeretem a SzoborLap-ot, mert ismeretek megszerzésére inspirál, sokat lehet tanulni és a tanulás nagyon fontos. "A jó pap is holtig tanul", mondja a mondás. Kívánok további szép sikereket.

Nagyon nagy öröm volt olvasni az írást! És csak annyit tehetek hozzá az eddigi kommentekhez, hogy hajrá szoborvadász! :)

Ády! Nagyon tetszik! Végig nézegettem a "legjeidet".
Most következik a 400!
Csak így tovább!


Kotricz Tünde (TundeK62)
2009.12.14. 23:06

Ády, gratulálok az írásodhoz!
Én is terveztem egy hasonló bejegyzést írni, de szinte pontosan az én gondolataimat vettetted te is netre, még a Szoborlappal való megismerkedésünk is szinte azonos! A legek rész tényleg nagy ötlet volt, ilyen bejegyzést mindenki szeret elolvasni. További örömteli munkát kívánok!


Törölt Tag - 201
2009.12.14. 18:02

Ády, hát mit is mondjak... nehéz megfogalmazni... köszönöm, köszönjük, hogy itt vagy velünk! Köszönjük ezt a kedves, őszinte, kedvcsináló bejegyzést, visszajelzést. Kedvencem a felsorolás, nagyon jó ötlet, élvezetes, és jó újra megnyitni, újra látni ezeket a lapokat!