Kiss László 1949-ben született Putnokon. Az általános iskola elvégzése után a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumba került. Művészi pályáját festőként kezdte, de később szobrász lett. Mesterei: Laluja András, Mikus Sándor. Az Ezüstgerely-pályázaton többször nyert díjat.
A Képzőművészeti Akadémia elvégzése után rajztanári állást vállalt Budapesten a Terézvárosban. Műterme az Anker-palota egyik saroktornyában működik, ahol láthatunk figuratív és nonfiguratív szobrokat, kisplasztikákat, portrékat és érmeket. A kérdésre, hogy melyik irányzat áll közelebb hozzá a figuratív, vagy nonfiguratív, így válaszol:
"Mindkettő, és mind a kettő én vagyok. A nonfiguratív, a még meg nem formált nyitott struktúra, több lehetőséget kínál. Nem figuratív, hanem egy belső jelrendszer segítségével teremt új kifejezési formát. Célom: megértetni a szemlélővel valamit létünk titkaiból."
Főművének a putnoki főtéren álló gróf Serényi Béla egész alakos szobrát tekinti, de ő készítette az ugyancsak Putnokon található Bányász emlékművet is.
Örömmel készítene köztéri szobrokat.