A házról: Nagykanizsa központi terének egyik meghatározó épülete, műemléki védettség alatt áll. A nemes arányú klasszicista palotát 1820-ban egy termény nagykereskedő építtette, később a Nagykanizsa életében kiemelkedő szerepet betöltő gelsei Gutmann család otthona lett. A házat 1932-ben Strém Vilmos fakereskedő ettől a családtól vásárolta meg. A következő évben nősült meg fia, a jogász végzettséggel rendelkező, apja vállalkozásában tevékenykedő dr. Strém Zsigmond. Feleségével, Kálmán Magdával ebben a házban éltek. Az épület 1952 és 2000 között a Thúry György nevét viselő városi múzeum otthona volt.

Strém Kálmán (Nagykanizsa, 1934. május 29. – Budapest, 2005. november 27.) zeneszociológus, hangversenyszervező.
Apja dr. Strém Zsigmond, anyja Kálmán Magda, mindketten a nagyszülői házban éltek, és apja a nagyapa fakereskedői vállalkozásában dolgozott. Édesanyja belehalt a szülésbe, és a gyereket a nagyszülők nevelték.
Apja újranősülése után Budapestre költöztek, ám a második világháború során az apját is elvesztette, aki a Don-kanyarban tűnt el.
Strém Kálmánt 1948 után – rossz káderlapja miatt – nem vették fel az egyetemre, munkát is nehezen talált, végül 1952-től az Országos Filharmónia koncertszervező cégnél dolgozott s gyakorlatilag ő szervezte meg annak vidéki hálózatát. A rendszerváltás után elsőként alapított magán koncertszervező irodát, és haláláig vezette a Strém Koncert Kft-t. Megszervezte többek között a „Földvári Napok” kortárs zenei fesztivált, a „Haydn Eszterházán” című koncertsorozatot és a T-Com Zongorabérletet. Visszahozta a magyar koncertpódiumra Schiff Andrást, ő ismertette meg a magyar közönséggel a Franciaországban élő Rév Lívia zongoraművészt, fölkarolt és pályára állított fiatal muzsikusokat (Kovács Ágnes szopránénekest, Krausz Adrienn, Karsai Márk és Füzi Nóra zongoraművészeket, Rohmann Ditta gordonkaművészt és másokat), és ő indította el a budapesti Zeneakadémián a kulturális menedzserképzést. Nevéhez olyan kiváló tanulmányok fűződnek, mint például a 'Hol vannak a magyar vonósok?'. Koncertszervezőként mindig a tökéletességre törekedett, erre utal Batta Andrásnak, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektorának a kijelentése: „Számára egy hangverseny olyan volt, mint egy mestermű, a szó régies, céhes értelmében. Aprólékos finomsággal dolgozta ki művésze portréjának díszes keretét. A világhírűét éppen úgy, mint a még ismeretlen fiatalét.”
Szülővárosában 2007 óta koncerttel emlékeznek születésének évfordulójára, nevét felvette a zeneiskola ifjúsági vonószenekara. 2009. május 29-én a Medgyaszay Ház előterében felavatták mellszobrát, amely szintén Gerő Katalin alkotása.