Egyáltalán nem volt ártalmas, hogy Pótó János megjegyzést tett a Nepomuki szobor csillagaival kapcsolatban.
Fölkeltette az érdeklődésemet – nem csak a glóriakérdés, maga János is.

Mi derül ki? Tanulmányok, értekezések tömkelege arról a témáról, ami legjobban érdekel és a SzorLap súlypontja is e körül alakul – Pótó Jánostól. (Nemrégiben vetettem föl, hogy mi lenne, ha a történelmi kategóriák között lenne egy Trianon is! Vagy ahogy látom a tudományos kategorizálást: „irredenta”. Mindegy!)

Kutatva a NETEN Pótó János több munkáját is elolvastam tegnap óta. Sőt a hivatkozásokat is. Ti. Boros Géza „Trianon köztéri revíziója” tanulmányát is átnéztem és egy olyan „jelzésre” találtam, ami szíven ütött, és transzba estem: „A történelmi Magyarország középpontjában, Szarvason egy jelképes szélmalom a trianoni emlékhely.”

Nekem ez meg van képeken! Nézem a szoborlapot: nincs ott.

A képek régiek. 2004. július 10.-én készültek. Nagyobbik fiam születésnapját ünnepelték Szarvason – és elkérték a fényképező gépemet. Kalandoztak természetesen és „örökölték” apuka dokumentatív fotózgatását, tehát a Körös parton nem csak a fürdőzést fényképezték le, hanem az emlékművet is!!! Ott van a kopjafa sor a székely kapu a „szélmalom” és az emlékkő.

Miért estem transzba? Mert most eszembe jutott ismételten az a nap! Amin nem voltam ott. Andris fiam születés napja a barátokkal – ami megkésett volt, de nem lehetett azt idejében tartani, mert akkor „nem volt alkalmas” a betegsége miatt. Ismét megnéztem a képeket. Igen, azok is itt vannak…
És újból belém hasít: 20 nap múlva meghalt…

Íme itt vannak a képek. Készítette: Pinczés András 2004.07.10.

A történelmi Magyarország középpontját Mihálfi József, a szarvasi főgimnázium tanára határozta meg 1880 körül. A jeles pont Szarvas Zöldpázsit nevű részére, a mai Újtelep és Hatház utcák sarkára esett. A középpontot ettől fogva jelölték a térképek, de igazi jelentőséget 1920, a trianoni katasztrófa után nyert. 1929-ben fogalmazódott meg a település képviselő-testületében a gondolat, hogy Nagy-Magyarország geometriai középpontját egy emlékművel kellene megjelölni. Mivel az eredeti helyszínt alkalmatlannak találták arra, hogy ott nagyobb rendezvényeket tartsanak, ezért ettől pár száz méterre délnyugatra, a Holt-Körös partjára jelölték ki az emlékmű helyét. A stilizált szélmalmot Gödri István községi mérnök tervezte, utalva ezzel az eredeti helyszínen valaha állt ún. Kreszan-féle szélmalomra. Nincs pontos információ arról, mikor készült el az emlékmű, 1939 végére már valószínűleg a mai helyén állt. Az átadási ünnepsége is minden bizonnyal elmaradt az időközben kirobbant második világháború miatt. 1945 után a történelmi emlékmű pusztulásnak indult, az 1980-as évekre szinte latrinává minősült. Ajtajától, vitorláitól megfosztották, feliratait leverték. 1990 után szinte azonnal társadalmi szervezetek és magánszemélyek hallatták hangjukat, hívták fel a figyelme az emlékmű áldatlan állapotára. 1993-ban Szarvas Önkormányzata helyreállította az emlékművet: 1993. augusztus 20-án az összegyűlt 150-200 fő néma csendben helyezte el az emlékezés virágait a malom tövében, miközben egyszerre megszólaltak a város harangjai. "Ilyen Trianonra emlékeztető országközép emlékmű csak Szarvason van. Már csak ezért is jelenthet hazafias töltésű élményt az emlékmű megtekintése, történelme a hazaszerető magyar állampolgároknak. Ha módját látjuk tegyük tiszteletünket az Emlékműnél, akár magán emberként, akár csoportban - gondolva a múltra, a jelenre és a jövőre..." (Dr. Szilvássy László 1925-2016)

---